Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

ezer forintért kötött szerződést a kamara. Az adózó népesség jobbágysorba juttatásának szándéka legvilágosabban a Mária Terézia féle úrbérrendezés során mutatkozott meg. A diósgyőri uradalom által szorgalmazott, Szőllősy Ferenc uradalmi tisztviselő által kidolgozott, 1772. évi úrbéri szabályozás még a Grassalkovich-szerződésnél is kedvezőtlenebb jogi helyzetet eredményezett a város adófizető lakói számára, s a városi tanács hoszszasan kérlelte a kamarát ezzel kapcsolatban. De kifejezte a folyamat lényegét a diósgyőri uradalom által 1767-ben a város ellen úriszéki bíróság előtt indított, s hosszú évekig húzódó ún. quantuális per is. Az ügyben a helytartótanács 1783. január 9-i határozata hozott gyökeres fordulatot, melyben áttekintette a másfél évtizede zajló perben érdekeltek érveit, s méltányos megegyezést próbált létrehozni, amikor mindkét felet kompromisszumra akarta kényszeríteni. Leszögezte például, hogy „oly jótétemények, melyeknek eltörlése a szerződés szövegéből ki nem deríthető, és amely nélkül a városiak magukat feltartani nem volnának képesek - épségben felhagyassanak, továbbá arra legyen különös figyelem, hogy a jövő állapotjuk a jelenleginél terhesebb ne legyen".

83 A quantuális per csatározásai közben érlelődött meg végképp a város lakosságában és vezetőiben az elhatározás, hogy mostoha jogi helyzetükből a valódi kimenekedést csak a szabad királyi városi státus elnyerése hozhat. (Minderről ld. alább.) A kamarai fennhatóság alatt a XVIII. század második felében a város lakossága olyan alföldi mezővárosként élt, mint például Kecskemét, Nagykőrös és még sok hasonló jogállású település. Jelentős népessége, kedvező gazdaságföldrajzi helyzete ellenére az országos politikába számottevő befolyása nem volt, legfeljebb Borsod vármegyén keresztül. Miskolc befolyása ugyanakkor ha politikai-közéleti téren nem vagy kevéssé is érvényesült, a kultúra világában figyelemfelkeltő eredményeket mondhatott magáénak.

84 A magyarországi görög katolikus egyházszervezet kiépülése, a munkácsi püspökség stabilizációja szempontjából tanulságos volt az a polémia például, amely Bacsinszky András munkácsi püspök (egyben tapolcai 83 Idézi: SZENDREI J. 1904. 150. p. 84 Ld. erről részletesen PAPP K. tanulmányát jelen kötetben.