Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

Kecskemét. 42 Természetszerűleg rögtön felvetődik a kérdés, hogy mennyire hitelesek ezek a megállapítások, valós adatokra épülnek vagy pedig korrekcióra szorulnak? Az 1715. évi összeírás szerint a város 146 adózójából 41 volt ipa­ros. 1720-ban pedig a 47 adózóból 11. Vagyis e adatok tükrében 1715-ben az adózók 28%-a, 1720-ban pedig 23%-a volt iparos. Az 1828. évi összeírás szerint a város 2850 adózójából 332 fő foglalko­zott ipari tevékenységgel. Eszerint csak alig több mint 11%. Lénye­gében 1715 és 1828 között az iparosok számának folyamatos növe­kedése ellenére az iparosok összlakosságon belüli számaránya jelen­tősen csökkent. Az országos összeírások adataival szemben más kép áll össze 43 a helyi kimutatások, adóösszeírások alapján. Miskolc adófizető iparosai 1698-1758 között* 3 + 1698 1708 1711 1712 1730 1734 1758 122 95 62 86 147 161 248 Az 1698-1758 közötti adóösszeírások csak a céhes mestereket ve­szik számba. Célszerű tehát az iparosok számaránya meghatározása­kor - ahol lehetséges - az adófizetők számát alapul tekinteni. Ily mó­don az adófizető iparosok adózó népességhez viszonyított aránya: 1698-ban 21% 1708-ban 19% 1711- ben 20% 1712- ben 26% 1730-ban 39% 1734-ben 33% 1758-ban 31% Érzékelhető tehát, hogy a családok, az adózó családfők számát összevetve az eddigi eredményekkel lényegesen magasabb volt Mis­kolcon az iparosok számaránya, mint eddig véltük. 42 GYIMESI S. 1975. 263-264. p. 43 A közölt adatokat vö. MARJALAKI KISS L. 1958/a. 4. p.; LEVELES E. 1929. 78. p.; SZENDREI J. 1904.; GYIMESI S. 1975. 229. p.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. III. Fs. I. 515. 9. d. LV. 1501. Sp. XXI. Fs. I. 3.; IV. 1501/b. Sp. XXI. V. 71/54.

Next

/
Oldalképek
Tartalom