Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

nára fordítani. Ennek a törekvésnek volt az eredménye, az adók és szolgáltatások borban történő fizettetése mellett az is, hogy a fizetendő adókért cserébe az uradalom borkereskedők letelepedését engedélyezte olyan központi vásár helyeken, mint Miskolc. A közvetítő kereskedelem megjelenése kezdetben zavarta a várost, ezért igyekezett rendeletekkel visszaszorítani a haszonra dolgozó kereskedőket, tilalmazva a vidéki borok behozatalát. Miután a városi tanács bölcsen belátta, hogy a közvetítő borkereskedelmet nem tudja megakadályozni, a hasznát akarta lefölözni, megadóztatta a kereskedőket. Az 1722-ben kelt tanácsi határozat például a görögök készleteinek felkutatását és megadóztatását rendelte el, érdekesség, hogy a vidékről behozott borok adóztatásáról és nem a helyben termelt borokról volt szó.

47 1727-ben a megismételt határozat a görögök mellett már a zsidó kereskedőket is említi.

48 Bő termés esetén a görögök behozatali tilalmát áruelkobzással súlyosbították, ez történt pl. 1732ben.

49 A szőlő és a bor áruvá válását, illetve az árutermelés felerősödését egyrészt a szőlő termőterület növekedése jelzi, másrészt az avasi pincék és borházak megjelenése. A szőlő termőterületének növelését nemcsak az adás-vételek nagy száma mutatja, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az elparlagiasodás megakadályozására is gondja volt a városi tanácsnak, ha kellett hatalmi szóval, és pénzbírsággal akadályozta meg. A szőlőművelés szempontjából Miskolc határában előnyös volt a talaj összetétele, sokféle a termelt szőlőfajta, s ennek következtében jó a bor minősége. Bél Mátyás leírásából ismerjük a termelt szőlőfajtákat: furmint, sárfehér, dömjén, polyhos, fehér kadarka, sombajor, fekete poshadt cigányszőlő, piros bakatos, erdei bakator, beregi rózsás.

50 A szőlőt évente négyszer kapálták és trágyázással javították a talaj minőségét. A szőlő érlelési idejének betartását a magisztrátus ellenőrizte és szigorúan betartatta, Lukács nap előtt pénzbüntetés terhe mellett nem volt szabad szüretelni. 47 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. k. 815. p. 48 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 89. p. 49 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 2. k. 354-355. p. 50 SZABÓ B. 1955.