Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

tézkedéseket foganatosítani, beleértve a nemesek szolgabírói beidézését is.

43 A korszakra jellemző tendenciaként megállapíthatjuk, hogy a parasztgazdaságok terméseredményei kezdenek lemaradni a majorsági terméseredmények mellett. Miskolc határában a város majorja az a gazdálkodási terület, ahol a majorsági gazdálkodás ismérveit, a parasztgazdaságoktól eltérő módszereket, megtalálhatjuk. A források elemzéséből megállapítható, hogy a városi majorban az istállózó állattartás elterjedésével egy időben terjed az egyetlen földet javító módszer, a trágyázás. Mivel az állattartás nem számottevő, kevés a trágya, így csak ott használják, ahol a legfontosabb, a szőlőnél és a kukoricánál. A parasztgazdák nem ismerték a trágya értékét, jellemző, hogy pl. 1831-ben a város kénytelen volt a pástra járó utat az oda hányt trágyától megtisztítani, s az értékes talajjavítót a legelőn szétteríteni.

44 A város majorjában megjelenik a korszakra jellemző kapás növény; a kukorica is. A kukorica a tavaszi vetésben az árpát és a zabot szorítja ki, olyannyira, hogy a majorban nem is vetettek árpát és zabot, a város szükségletét vásárlás útján fedezték. A kukorica a paraszti gazdaságokban később jelenik meg, ennek oka, hogy a termesztése igen munkaigényes az új termesztési módszer, a gyomirtás; azaz a kapálás, miatt. A mezőgazdaság mindenkor ki volt téve a természeti katasztrófák, az időjárás és egyéb pusztításnak. A növénytermesztés legnagyobb problémája a föld minőségének romlása, és ennek következményeként, a vetőmag minőségi romlása. A termést is érték kisebb, nagyobb katasztrófák, ilyen volt a tárgyalt korszakban a pusztító anyarozs. 1831. februárjában kezdett elterjedni Borsod megyében olyan mértékben, hogy a vármegye jónak látta a falvak népét a veszedelemről közhírelés útján tájékoztatni. A város magisztrátusa megállapította, hogy Szabolcs felől érkezik a fertőzött gabona. A veszedelem közhírré tétele mellett megszervezték a felvásárlók figyelését és szigorú büntetés terhe mellett tiltották meg a fertőzött gabona árusítását. A jegyzőkönyvekben nem esik szó nagyobb károkról, 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 304/1831. 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 45^6. p