Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC
A növénytermesztés jövedelméről a korabeli forrásokból nem kapunk átfogó és megbízható adatokat. A szórványos adatokban való eligazodáshoz összehasonlításul a művelési ágak és földjövedelem 1865. évi hivatalos adatait használhatjuk. 35 1865-ben művelési ágankénti megoszlása változást mutat Kun Miklós adataihoz képest: a 7%-kal csökkent szőlőterület megoszlott a rét, a szántó és a legelő területek között. Ebben a módosult területi megosztásban az 1 holdra eső jövedelem megközelítőleg 4 ft. 33 krajcár. Összehasonlításként Diósgyőr esetében, ahol a területi megosztás: szántó 3%, rét 6%, legelő 2%, erdő 85%, szőlő 3%, nem hasznosított 1%, az 1 holdra eső jövedelem 1 ft. 36 krajcár. Mezőcsáton ahol a szántó elérte a teljes terület 52%-át az 1 holdra eső jövedelem 3 ft. 13 krajcár volt. Az egyszerű összehasonlítás alapján is megállapíthatjuk, hogy Miskolcon a művelési ágak szerinti területmegosztás jövedelmező mezőgazdaságot eredményezett. A többlettermeléshez azonban nem állt rendelkezésre művelés alá vonható földterület, sem irtással hasznosítható erdő, sem lecsapolható nádas. A korszak növénytermesztésére általában jellemző a gabonafélék minőségének, a gabonafélékhez használt szántóföldek minőségének a tudatos javítása. A növénytermesztés ismérveit keresve a városi forrásokban megállapíthatjuk, hogy a növénytermesztés nagyarányú növekedésére, amely az árutermelésre való áttérés jele lenne, nincs adat. A városi határban saját szükségletre és a szolgáltatások teljesítésére termesztettek a gazdák és a városi major. A forrásokból tudhatjuk, hogy a korszakban a növénytermelés szerkezete változik; a búza vetésterülete nő, a többi gabonaféle rovására. A korszakban termesztett gabonafélék: őszi búza, tavaszi búza, árpa, zab, rozs, köles. Jellemző a szerkezetváltásra a kukorica vetésterületének növekedése. A mezőgazdasági terméseredmények vizsgálatánál fontos ismernünk a termelt gabonafelesleget, hogy a gazdaságok piacképességét fel tudjuk becsülni. Ez általában a korabeli források jellegéből következően nehéz feladat. Szerencsére a tárgyalt korszakban készült ilyen felmérés: 1791-ben, a városi adminisztráció készítette, s a had35 Művelési ágak és földjövedelem, 1865.
