Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC
és természetben. Az árutermelés növekedésével a mezőgazdasági termények ármozgása határozta meg, hogy az adó jövedelmét élvezők naturális vagy pénz formában kérték a beszolgáltatást. A királyi adminisztráció ezért az adóalanyok védelme érdekében az úrbérrendezést szorgalmazta, amely törvényes formában rögzítette a szolgáltatásokat. A szolgáltatások mértéke és mikéntje Miskolcon 1702 és 1848 között két ízben alapvetően megváltozott. Az első változás a korszakhatárt jelölő 1703-ban történt, amikor I. Leopold Miskolcot minden földesúri jövedelmével együtt a városnak elzálogosította. A második változás kelte 1755, a Grassalkovich-szerződés, amely szerződéssel a város visszakerült a diósgyőri uradalom földesúri hatósága alá. Az 1703-tól 1755-ig tartó első korszakban, a jobbágyi terhek megváltozásával, Miskolc a területén lévő telkeket és uradalmi szolgáltatásokat zálogba vette, ezzel megszűnt a robot és a dézsma. A megváltás összege első ízben 25 ezer forint volt, a kamara azonban nem érte be ennyivel, és újabb összegeket követelt. 1714-ben 40 ezer forintot, 1731-ben 37 ezer forintot és 1744-ben újabb 48 ezer forintot fizetett ki a város, amely összeg ezúttal 53 évre biztosította volna önállóságát az uradalomtól. A megváltási összeget a város közössége fizette; nemes és nemtelen egyaránt, az összeg egy telekre eső része a tanács által kivetett quantum volt. A szerződést követően a városi önállóságnak megfelelően a földesúri szolgáltatásokat a város vetette ki és használta fel. A szolgáltatások mibenlétéről kapunk képet az 1725. évi statútumból, amely a nemesek és jobbágyok teherviselését volt hivatva szabályozni. 13 A nemesek egyenes adót, taxát fizettek a vármegyének pénzben, ezt a város adószedője szedte be és fizette ki a vármegyének. A fuvarozásban is részt vett a nemesség, úgy, hogy a szolgáltatás sora kétszer ment végig a jobbágyokon és egyszer a nemeseken. A nemesek nem tartoztak fuvarozni a katonaságnak, de ha megnőtt a katonaság létszáma a városban, az igás állataikat igénybe lehetett venni. Gyalogos szolgálatként a nemesek csak postahordásra voltak kötelezve ugyanolyan sorban, mint a fuvarozásnál. A katonai elszálláso15 TÓTH P. 1981. 86. p.
