Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

dése játszott szerepet, hanem az is, hogy 1706. szeptember 17-én Rabutin de Bussy császári tábornok - miután Eger ostromával sikertelenül próbálkozott - Miskolc alá érkezett, és élelmiszert követelt a várostól. Azonban a város malmait Bercsényi parancsára korábban a kurucok mind felgyújtották, a labancok pedig efölött érzett felháborodásukban öt napi táborozás után a várost porig égették néhány középület kivételével. A lakosság egy részét lemészárolták, a többség azonban elmenekült a városból, sokan a környékbeli falvakban, erdőkben húzták meg magukat.

65 A következő évben, 1707-ben egy közelebbről nem ismert napon az épen maradt iskola nagytermében összegyűlt a lakosság jelentős része, köztük Váczi András főbíró, aki „a pusztult városnak romlott állapotját respectálván" elfogadta, hogy újra felkérték tisztségének ellátására.

66 Hogy a pusztítás nem tette teljesen tönkre Miskolcot illetve lakosságának életkedvét, mutatja, hogy 1707-ben újra soroztak be a városból katonákat Rákóczi hadseregébe, valamint pénzbeli és természetbeni javakat is szállítottak a hadsereg céljaira, és a megye vonatkozó rendelkezéseinek igyekeztek mindenben eleget tenni. Sőt egyes adatok szerint 1706 ősze után is sor került egy-egy országos érdeklődésre számot tartó eseményre a városban. 1707 februárjában például a szenátus újra Miskolcon tartott egy - az előzőnél jelentőségében jóval kisebb fontosságú - tanácsülést. Ezúttal arról döntöttek, hogy a sárospataki reformátusok visszaigényelték a várban lévő parókia, a jezsuiták volt iskolái mellett az ún. „szőlőházat" (bizonyára nagyobb pincét, borházat) is.

67 A szabadságharc kései szakaszában pedig a súlyos áldozatokat követelő - és a felkelés sorsának megpecsételődéséhez amúgy is súlyosan hozzájáruló - pestisjárvány is lehetetlenné tette, hogy Miskolc komolyabb szerepet játsz65 Rabutin pusztítása sokáig élt a város lakosságának emlékezetében, részletesen leírta például Benkő Sámuel is 1781-ben: BENKŐ S. 1976. 50-51. p. Részletesen ismertette még Négyessy Szepessy Pál naplójában: LESZIH A. 1927. 120 p.; Id. még: SZENDREI J. 1904. 343. p. stb. Mások szerint a Szolnoktól északra elterülő vidék felégetése Károlyi Sándor nevéhez köthető. Ld. pl. LEVELES E. 1929. 70. p. 66 Idézi: SZENDREI J. 1904. 343. p. 67 LADÁNYI S. 1980. 326. p.