Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

Néhány nagyobb magyarországi város népességfejlődése 1750-1850 között 1750 körül I 1787 [ 1850 Miskolc 55 100 113 100 99 100 158 Eger Kassa 74-81 100 104 55-60 100 231 57-60 100 143 Debrecen Szeged Buda Pest 37 100 438 100 173 Rendezett tanácsú városok Magyarország összesen 100 142 19. század végi városkategória. Teljes népesség. Adataink szerint a gyors népességfejlődés általános jellemvonása a nagyobb magyarországi városoknak a XVIII. század második felében. Két esetben találunk ettől elütő adatokat: Pest növekedése már ekkor is kirívóan gyors, míg Debrecen inkább lassúságával tűnik ki. Az 1787-1850 közötti jó 60 éves időszak azonban átrendeződést hoz. Pest növekedése tovább gyorsul, míg a többi város több csoportra bomlik. Kialakul egy stagnáló/alig fejlődő, egy átlagosan növekedő és egy gyorsan növekvő népességű csoport. Miskolc, Eger és Debrecen társaságában a stagnáló/lassan növekvő csoportba kerül, Kassa, Buda az átlaghoz közeli fejlődést mutat fel, míg Szeged a gyors növekedésű csoportot képviseli. Az átalakulási válság Miskolcot demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetbe hozza, de a mélyben rejtetten megindult társadalmi és népességi folyamatok - a halandóság kis lépésekben történő javulásának kezdete, a születéskorlátozás megindulása, a város kulturális homogenizálódása, ugyanakkor társadalmi átrétegződésének kezdete - egy új növekedési szakasz megindulását készítik elő.