Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
nek mérésébe belebocsátkozhassunk. Nem tudunk mást tenni, mint Hablicsek László 1821-1830 közötti időszakra vonatkozó országos adatait vesszük alapul. Ezek a római katolikusokra 7,0, a reformátusokra nézve pedig 6,2 gyerek/nő teljes termékenységi arányszámot mutatnak (vagyis egy termékeny periódusát végig élt nő ennyi gyermeknek adott életet időszakunkban). Ugyanezen szerző modellszámításai szerint viszont - a halandóságot is figyelembe véve előbbieknél 5,6, utóbbiaknál 4,8 gyerek/nő értékre volna szükség ahhoz, hogy az eredeti népesség utánpótlása a következő nemzedékben bekövetkezzen. 150 Magyarul ez azt jelenti, hogy még az alacsonyabb termékenységű, de valamivel jobb halandósági mutatókkal jellemezhető református népesség is képes lehetett önmaga bővített módon történő megújítására, míg a római katolikusok ennél 25 százalékkal magasabb gyermekszámot produkáltak - amennyiben semmi nem jött közbe. A valóságban azonban a korabeli helyzet nem volt ennyire egyszerű és ennyire pozitív, mint ahogy az az elméleti számítások alapján kimutatható. A tényleges természetes szaporulatot a valóságban lezajlott születések és halálozások egymáshoz kapcsolása révén tudjuk ugyanis megállapítani. Ennek kiszámítására azonban csak részlegesen volt módunk, ugyanis a településegyüttesünkre vonatkozó anyakönyvek a vegyes felekezeti összetétel miatt általában nem egy helység, hanem egy felekezet többnyire két-három településre szétoszolva élő híveinek népmozgalmi adatait tükrözik. Miskolc esetében viszont több felekezet adatait kell összeraknunk, ami teljes körűen és végig az egész általunk vizsgált időszakra nézve nem lehetséges. Kompromisszumok árán azonban végül mégis sikerült két adatsort létrehoznunk: Miskolcra nézve a római katolikus, református és evangélikus adatokon alapuló 1787-1850. közöttit, Hámorra és Massára nézve pedig - amelyek egyetlen önálló plébániát képező, lényegében teljesen római katolikus lakosságú települések voltak - az 1793-1849. közötti idősort. A kettő szinte minden téren különbözik egymástól. Miskolc tényleges természetes szaporulata a vizsgált időszakban az 1820-as évek közepéig lassan növekszik, de 150 HABLICSEK L. 1991.
