Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

ságot férje elhunyta után. A másik eltérés a rokonként élők lényegében folyamatosan fennmaradó, az ötödik évtizedtől pedig határozottan növekvő arányú csoportja. A négy férfi és egy női modell eléggé eltérő életciklusokat vázolt fel, melyeknek mind demográfiai, mind társadalmi értelemben számos sejthető következménye volt. A nemesi, a kézműves és a hámori „munkás" modell nyilvánvalóan némileg alacsonyabb termékenységet, ugyanakkor rendezettebb, kicsit nyugati életutat sejtet. Ezen belül a „munkás" és „kézműves" modell határozottan nyugat-európai mintákat látszik követni:

103 a gyermeki állapotot egy családtól részben távol töltött tanulási, tapasztalatszerzési szakasz, majd az önállósulás, a családalapítás és ezzel párhuzamosan a saját háztartás létrehozása követi. A „nemesi" modellből hiányzik a tanulási-tapasztalatszerzési szakasz, otthon „kivárja" az önállósulás lehetőségét. A negyedik életpálya modell a gyermeki állapotból korai házasságkötésen, szülőkkel való együttélésen keresztül vezet egy viszonylag kései önállósulás felé. A házasodás és az önálló háztartáshoz jutás nem kapcsolódik szorosan össze, az életpálya modell vagy magasabb termékenységgel jár, vagy a házasságon belüli születéskorlátozáshoz vezet. A háztartás együttélő tagjait nem szerződésszerű, hanem a szokásokon és vérségi kapcsolatokon alapuló viszony köti egymáshoz, ami az együttélés rokoni-családi konfliktusoktól nem mentes bonyolódásával járó keleteurópai utat jelenti. Bár kevés a konkrét írásos alapunk rá, feltételezzük, hogy a női életciklusok száma feltehetőleg kevesebb, mint az itt felsorolt négy férficiklus-típusé. A nő élete sokkal inkább a férjhez menés és a gyermekszülés köré koncentrálódott az általunk vizsgált időszakban, így kevesebb változatra nyújtott lehetőséget. (Külön vizsgálattal lenne érdemes a modellek működését részletesebben és adatokkal gazdagabban illusztrálva bemutatni.) Végezetül vissza kell utalnunk a termékenység és halandóság kapcsán már elmondottakra, ti. hogy a demográfiai jelenségek tekintetében hosszú távú változások is megfigyelhetők, amelyek ugyan szabályokat kevésbé látszanak követni, de az egyes ciklusokat bizonyos értelemben egységekbe foglalják. Időszakunkat ebből 103 FARAGÓ T. 1985.