Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

arany- illetve ezüst alapú pénzeszközökkel.

54 Rákóczi világosan látta továbbá Magyarország általános gazdasági elmaradottságának okait is, ezek közül a miskolci tanácsülés idején leginkább a rézpénz ügye nyomasztotta. Minderről így írt utólag: „Ha a rézpénz megvetését a bőség okozza, akkor biztos, hogy ezt a bőséget nem a nép érzi, hanem a nemesek, a tisztek és még inkább a főurak. És minthogy az adózás nem terjedhet ki rájuk, nehéz elképzelni, hogy adózással lehetne a pénz körforgását előmozdítani." A szenátus végül mivel az adózó nép elsősorban a Habsburgok kíméletlen sarcoltatása miatt csatlakozott a szabadságharchoz - elvetette, hogy újabb adókkal próbálja a rézpénz kedvezőtlen gazdasági hatásait ellensúlyozni. A rézpénz ügyének napokig tartó vitájában előkerült az általános adózás kérdése is, hiszen egyre nyilvánvalóbb volt, hogy csak a jobbágyok adóztatásával aligha lehet az állam gazdasági alapjait hosszú távon biztosítani. Mind itt, mind a következő, Érsekújvárra illetve Rozsnyóra összehívott tanácsüléseken szóba került a közös teherviselés kérdése, melynek megvalósítására Rákóczi komoly erőfeszítéseket tett, és a miskolci tanácsülésen elhangzottaknak megfelelően az év végén már utasította Pekry Lőrincet, hogy az általános adóztatás erdélyi bevezetéséhez tegye meg a szükséges előkészületeket.

55 A nemesség adómentességének mégoly fokozatos bevezetését is rendszerint heves ellenvélemények fogadták a szabadságharchoz hű nemesek, katonatisztek részéről, Károlyi például az állam anyagi alapját továbbra is a jobbágyok adófizetéséből, harmincadjövedelmekből stb., vagyis a feudális állam - legfeljebb kis mértékben modernizált - megszokott forrásaitól várta. A miskolci tanácsülésen ehhez kapcsolódóan eldöntötték, hogy a hadba nem vonuló nemes pénzben köteles megváltani kötelezettségét - amivel 54 Megjegyzés régebben vita folyt arról, hogy egyes rézpénzeken látható M.M. jelenthette-e a „Moneta Miskolciensis", vagyis „miskolci pénzverde", a CM. pedig a „Civitas Miskolcfiensis]", vagyis „Miskolc városa" feliratot. Mások szerint az „M." Munkácsra vonatkozott, így Miskolcnak sem lehetett pénzverdéje. (Miskolc nem volt „civitas" vagyis szabad királyi város, a korabeli források rendszerint oppidumnak, vagyis mezővárosnak nevezték.) Ld. erről. pl. SZENDREI János, 1904. 320-321. p.; LESZIH A. 1905. ill. a Numizmatikai Közlöny 1906. évfolyamában Zsoldos Benő válaszát ugyanerre a témára. 55 Erről röviden: MTK II. 540. p.