Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

az esettanulmányok, amelyek különböző speciális foglalkozásokat őrző, illetve sajátos társadalmi helyzetben lévő bevándorló csoportokról készültek,

93 a betelepedés mértéke, folyamata, szereplői pedig csak alaposabb „mélyfúrások" (az egyének/családok történetéig behatoló levéltári kutatások) segítségével lesznek megismerhetők. Végezetül meg kell emlékeznünk arról, hogy a vándorlókon belül nem elhanyagolható arányt tettek ki azok a személyek, akik a társadalom peremére sodródtak és életmódjuk, megélhetésük szinte teljes egészében a vándorlásra alapozódott. A közbiztonság erősítését célzó „vigyázások" során a megyei szolgabírók elé fölös számban kerültek koldusok, csavargók, szökött katonák, vándorló cigány családok, akiknek száma minden korlátozás dacára számottevő még a XVIII. század végén - XIX. század elején is.

94 Nagy vonalakban összefoglalva a vándormozgalmakat azt mondhatjuk, hogy minden valószínűség szerint a vizsgált 150 év alatt sem mértéküket, sem szerkezetüket tekintve nem tekinthetők változatlannak. A XVIII. század elején a vándorlásukat egyszeri, de végleges mozgásként tervező telepesek, valamint a vándorló életformát gyakorló kóbor elemek száma nagyobb lehetett, míg a XVIII. század végére - a XIX. század elejére velük szemben megerősödtek az ideiglenes jellegű, munkavégzést, képzést szolgáló célú vándormozgalmak. A városba történő betelepülés tömeges mozgalomból speciális foglalkozási csoportok bevándorlása szűkül, melyen belül a XIX. század folyamán egyre inkább a zsidók dominálnak.

95 A város ideiglenes vándormozgalmai egyrészt méretükben többszörösen meghaladták a környező falvakét, másrészt jellegük is eltérő volt. A falvak népe a XVIII. század első felében lezajlott települési mozgalmak után többnyire csak a munkavégzéssel kapcsolatos ideiglenes vándorlásokban (szolgálatvállalások, napszámos és idénymunkák) vállalt tevékenyebb szerepet, míg a városi népesség egy része - a kereskedők, iparosok - életmódjába szervesen beépült a vándorlással való kapcsolat: fiatal korukban résztvevői, idősebb korukban, mint mesterek fogadói és befolyásolói. Lényegesen nagyobb Miskolcon 93 GYULAI É. 1999.; MOLNÁR L. 1966; RÓZSA M. 1975 stb. 94 FARAGÓ T. 1997/a. 95 Ld. erre nézve DOBROSSY I. tanulmányát e kötetben.