Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

Különösen érdekesek azok az információk, amelyek 1788. évi forrásunkból a vándorlási célokra vonatkozóan nyerhetők. Az ismert vándorlási célú személyeken belül a férfiak mozgását elsöprő többségében az ipartanulás irányítja, ezt erőteljes lemaradással követi a szolgálatba, illetve katonának állás, majd a középszinten történő továbbtanulás és a rokonhoz költözés. Az adatokból az is egyértelműen megállapítható, hogy a férfiak többségének mozgása földrajzi értelemben inkább távolabbra irányul, míg a nőké sokkal inkább helyhez, illetve környékhez kötött. A vándorlási célok közül az ipartanulásnál a be- és kifelé vándorlás egyensúlyban van, a szolgálatba állás bevándorlási többletet hoz, míg a többi célok inkább elvándorlással járnak, bár az általuk megmozgatott népesség mértéke összességében körülbelül a szolgálatvállalókból keletkező többlethez hasonló nagyságrendben mozog. Az ipari célú vándormozgalmak rendszerint két típusú demográfiai következményekkel járnak Miskolcra nézve. Egyrészt komoly méretű jövés-menést, számottevő ideiglenesen a városban tartózkodó, de nem helybeli (és azzá nem is váló) népességet eredményeznek, másrészt az átmeneti célú vándorlásból gyakran végleges megtelepedés, vagy legalább rendszeres, szervezett kapcsolattartás alakul ki.

83 E kapcsolatok rendszerint a környékbeli területekre korlátozódnak - a korabeli közlekedési viszonyok között gond nélkül a Dél-Gömör - Tisza mente - Hegyalja - Nyíregyháza által behatárolt terület az, amelyik a leginkább erre lehetőséget ad -, a betelepülők azonban jóval messzebbről is érkezhetnek. A speciális foglalkozások képviselői között gyakran találunk ausztriai, csehországi, szlovákiai eredetűeket, sőt van akit Svájcból hozott ide a vállalkozó kedv.

84 Mivel forrásaink főként bizonyos, többnyire kisebb létszámot foglalkoztató iparágak legényeire és mestereire vonatkoznak, kiegészítettük azokat a Miskolcon megfordult szabólegények - a csizmadiák után a második legtöbb embert foglalkoztató iparág - 1838-1844 közötti jegyzékének rövid elemzésével.

85 Eszerint az 1830-as évek végén - 1840-es évek elején átlagosan 40 szabólegény érkezett évente Miskolcra (ez nagyjából az itt dolgozókkal egyenlő szám). 83 BODGÁL F. 1965, BODÓ S. 1975, FÜVESSY A. 1989. 84 BODÓ S. 1978., RÓZSA M. 1975. 85 HOM. HTD. 76.77.