Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

mottevő része csak ideiglenes jellegű (szezonális vagy néhány éves munka, illetve tanulási célú mozgás), a tartós, illetve végleges vándorlásoknak pedig legalább fele nem kapcsolódik a szervezett települési mozgalmakhoz.

77 De mielőtt a részletekbe mennénk, próbáljuk meg először a vándorlások nagyságrendjét megállapítani. A XVIII-XIX. századra vonatkozóan egyetlen általánosan használhatónak tekinthető adatsor a vándormozgalmak volumenére vonatkozóan az 1787. évi népszámlálásban található.

78 14. táblázat A vándormozgalom főbb jellemzői Miskolcon és Borsod megyében (1787) Távolievő helybeli Jelenlevő idegen Egyenleg A vándorlás volumene 1000 háztartásra számítva Miskoic 34,2 125,6 +91,4 198.8 Miskolc környéke 23,7 45,2 +21,5 68,9 Mezővárosok 29,8 18,1 -11,7 47,9 Falvak 28,8 13,7 -15,1 42,5 Puszták 48,8 97,6 +48,8 146,3 Összesen 29,4 29,4 0,0 58,8 N 785 786 +1 1571 A távollevők megoszlása a vándorlási célterület szerint Miskolcon és Borsod megyében (1787) Távollevő Magyarországon külföldön j ismeretlen ] helyen összesen N százalék N Miskolc 10,2 53,3 18,9 13,6 107 Miskolc környéke 3,4 13,3 6,1 4,3 34 Mezővárosok :

4,5 3,3 20,1 15,3 120 Falvak 71,4 30,0 54,3 66,3 520 hiszták 0,5 0,1 0,6 0,5 4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100.0 785 N Miskolc 56,1 14,9 29,0 100,0 Miskolc környéke 58,8 11,8 29,4 100,0 Mezővárosok 71,7 0,8 27,5 100,0 Falvak 81,2 1,7 17,1 100,0 Puszták 75,0 25,0 100,0 Összesen 75,3 3,8 20,9 100,0 N 591 30 164 785 77 FARAGÓ T. 1998. 78 A népszámlálás első két adatsorában (1784/1785, 1786) a vándorlási adatok számtalan olyan személyt is magukban foglaltak, akiket a helybeliek idegennek tartottak, holott már több mint 10 éve éltek az összeírás helyén. FARAGÓ T. 1997/a.