Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

találunk, vagyis a csecsemők-kisgyermekek oltása kezd rend­szeressé válni. 70 A himlőjárványok kiiktatására tett erőfeszítések azonban csak az 1880-as évekre jártak teljes sikerrel. A haláloki statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a különböző korosztályok élete más-más fenyegetéseknek volt kitéve és túlélési esélyeik sem voltak egyformák. Ha a rendelkezésre álló összes halálozási adatot korösszetétel szerint rendezzük, akkor egy sajátos formájú ábrát kapunk. A he­gyes csúcsban végződő megoszlás igen széles talppal rendelkezik, mivel a korszak viszonyai között igen nagy mértékű csecsemő és gyermekhalandóság tapasztalható. Az összes halott közel fele a 14 év alatti korosztályokból kerül ki. Átmeneti apály után lényegében a harmincas éveiben járó korosz­tálytól kezdve indul el a felnőtt népesség elhalálozása, amely addig tart, ameddig a generáció ki nem hal. A legmagasabb életkort elért személyek életútjuk hossza tekinte­tében nem különböznek mai utódaiktól - az anyakönyvek szerint egyesek csak 80-90 éves korban halnak meg - de a hosszú életet megéltek száma igen kicsi. A halandósági tábla alapján 71 kiszámít­ható továbbélési rend azt mutatja, hogy 10 000 fő közül a férfiak esetében 10 éves korában kb. 4800, 20 éves korában csak kb. 4200 van életben a XVIII. század végén és ez megfelel nagyjából az or­szágos átlagnak. 70 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 601/b. 1848 /4026. 71 A halandósági táblaszámításokat HALLEY módszerét és annak VALKOVICS Emil által végzett korrekcióját követve végeztük, az ennek során kapott segítségért ez­úton mondunk köszönetet HABLICSEK Lászlónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom