Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
rúk, tűzvészek tizedelték meg, melyhez még komoly mértékben hozzájárultak az árvizek, éhínségek, esetenként földrengések is. 57 Noha kétségtelen, hogy fentiekre is van példa, az egykori források vizsgálata alapján rendre kiderül, hogy a népességi katasztrófák hátterében szinte soha sem a fenti események, hanem a járványok állnak. Egészen a huszadik századig a háborúk esetében nagyobb az a veszteség, amelyet a katonaság által behurcolt járványok okoznak, mint a hadsereg összes egyéb károkozása, illetve a harci cselekmények során bekövetkezett halálozások száma. Mindez két okkal magyarázható. Egyrészt a korszak hadseregei számszerűleg kicsik, haditechnikájuk alacsony hatásfokú és rövid hatósugarú - a tömegpusztítás precízen dolgozó eszközeit a tudomány csak a XX. században fejlesztette ki -, szemben a járványos megbetegedések gyors terjedéséhez és akár 50-60 százalékos halandóságot is elérő hatékonyságához képest. Másrészt a járványok olyannyira rendszeresek voltak, hogy a korabeli krónikások már nem is mindegyiküket tárgyalták részletesen, míg a ritkábban bekövetkező természeti katasztrófákról, harci cselekményekről pontosabban tájékoztatták közösségüket. Anyakönyvi vizsgálatokon alapuló adatainkat szembesítve közegészségügyi vonatkozású levéltári forrásainkkal valamint az orvostörténeti irodalommal a Miskolcot érintő, korszakunkban bekövetkezett halandósági katasztrófákat két csoportra kell osztanunk. Az egyiket a nagy országos járványok jelentik, a másikat a rövid távon érzékelhető úgynevezett helyi járványok alkotják. Az irodalom jobbára csak az előbbiekkel foglalkozik, ugyanis ezek az igazán ismertek. Az ismertség azonban, mint azt rövidesen látni fogjuk, nem jelenti azt, hogy a helyi járványok demográfiai hatása az érintett társadalomra feltétlenül kisebb. Nézzük először az országos járványokat. Időszakunkban ezeknek két csoportja figyelhető meg: a XVIII. század első felében a pestis, időszakunk végén pedig, 1831-től kezdődően a kolera. A pestis két utolsó támadása a régió ellen 1709-10-ben és 1739-42 között zajlott le. Sajnos Miskolc és környéke későn indult anyakönyvezése, illetve 57 Lásd erre vonatkozóan LEVELES E. 1929. 71. p.; vö. SCHWENDTNER I. 1935. 19. p.
