Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
mutató grafikonon az 1790-es, a miskolci reformátusok és evangélikusok esetében az 1820-as évektől kezdve a születések és házasságkötések görbéi elveszítik egymással való kapcsolatukat. A házasságkötések száma szinten marad vagy növekszik, míg a születések száma mindhárom esetben határozottan csökkenni kezd ahelyett, hogy követné az előbbiek emelkedését. Vagyis utóbbi ábrák a szóban forgó közösségekben a jelzett időszakok környékén bekövetkezett termékenységi magatartás-változásra utalnak. Világosabban fogalmazva: a születéskorlátozás megjelenésére. Külön érdekesség, hogy a fent jelzett házasságkötések és születések közötti kapcsolat a római katolikusok esetében végig az egész általunk vizsgált időszakban fennmarad, körükben a születések tudatos korlátozására irányuló törekvés tömeges méretekben jóval később jelenik meg. A termékenység korlátozására irányuló magatartás jelenléte egyébként Miskolcon már korábban is kitapintható. Ennek régóta gyakorolt módja a hagyományos világban a megszakított közösülés, 40 ezt azonban nem mindenki ismerte és nem túl hatékony módszer. Későbbi időpontból származó információ, de ugyancsak régi tapasztalatot tükröz a hosszabb ideig történő szoptatás gyakorlata, amely szintén nehezíti a teherbe esést. 41 Feltételezhetően azonban gyakran sor került a nem kívánt terhességre, amit csak abortusz mesterséges előidézésével tudtak megszüntetni. Noha ez büntetendő cselekmény volt és a hatóságok arra biztatták az embereket, hogy figyeljék, ki terhes, nehogy a magzattól tiltott módon megszabaduljon, 42 a gyanúsított személyek kihallgatási anyagaiból mégis valószínűsíthető, hogy a magzatelhajtás gyakorlata nem volt ismeretlen Miskolc környékén a XVIII. században. A város, illetve a megyei szolgabíró széke elé került becsületsértési és káromkodási ügyek között több ízben találkozunk olyan vallomással, amely ennek létező gyakorlatára utalt. A városban lakó Szij Juliannát a megye 1776-ban azzal gyanúsította, hogy terhessége alatt az anyjától kapott „valamelly szert, ... mellyel ki szaggattatta belüle a gyerme40 TÓTH I. Gy. 1991. 41 KRUPA A. 1984. 275. p. 42 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b Spec. XIV. 195.