Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

A környékbeli települések elérhető összehasonlító adatai a nők esetében a miskolci római katolikusokéval állnak összhangban, vagyis átlagos házasodási koruk 21-22 év közötti, ami az e korszakra jellemző országosan 20 év körüli értéket némileg meghaladja. Megállapításaink alól kivételt jelent a hejőcsabai reformátusok 19,6 éves adata, mely inkább a miskolci református nőkével áll összhangban. (Külön érdekes - és tovább vizsgálandó - kérdés az, hogy Szirma és Diósgyőr református női házasságkötési életkorai miért magasabbak ennél.) Más a helyzet viszont a férfiak tekintetében. Adataink itt két csoportra bonthatók. A miskolci férfiak felekezettől és többé-kevésbé társadalmi rétegtől függetlenül későn, átlagosan 26-27 éves korukban kötik első házasságukat - ehhez a mintához sorolhatók Hámor idegen (német és szlovák) származású iparosai is -, míg a falvak esetében az országosan megszokott 22-24 éves korú vőlegényekkel találkozunk. Ez a korkülönbség megfelel a magyarországi városi és falusi házasságkötési mintáknak, de felfogható úgy is, mint nyugat- és kelet-európai házasságkötési minta. (A kettő között a kapcsolatot az teremtheti meg, hogy a viszonylag későn házasodó városi férfilakosság számottevő része a XVffl. századi Magyarországon idegen - főként osztrák és dél-német - eredetű volt.) Tehát Miskolcon és környékén falusi és városi, hazai és külföldi házasodási modellek keverednek egymással. Összességében a református népesség inkább hajlik a kelet-európai/falusi típusú korai házasságkötés irányába, míg a katolikusok között - ahol egyébként jelentősebb mértékű a bevándorló, eredetileg nem magyar népesség súlya gyakoribb az idősebb korban történő nyugat-európai /városi típusú házasságkötés. De mivel a demográfiai kutatások eddigi eredményei szerint nem a férfi, hanem elsősorban a női házasságkötési kor az, amelyik komolyabban befolyásolja a termékenység mértékét, a fentebb vázolt házasodási minták sokkal inkább járnak társadalmi és háztartásszerkezeti, mint termékenységi következményekkel. Ugyanerre jutunk, ha a férfiak és nők házasságkötési életkorát egymáshoz viszonyítjuk. Egyrészt e téren is különválik Miskolc, valamint Hámor - a férfi és női házasságkötési kor között 5-6 év a távolság, míg Diósgyőrben és a hagyományos falvakban ennél jóval kevesebb. Ez szintén azt sugallja, hogy a férfiak késői házasodási kora mintha elsősorban gazdasági okokkal lenne magyarázható és