Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

rekonstruálható lenne.) Nem kizárt, hogy itt is jelentkezik a háztar­tásméretek XIX. század eleji átmeneti megduzzadásának korábban országosan megfigyelt jelensége. 25 Ezzel szemben Görömböly és Mindszent görbéje egyenletesebb, a nagyobb méretű háztartások jó­val nagyobb gyakoriságáról árulkodik. Előbbi döntően a kelet-euró­pai típusú paraszti háztartásszerkezetre emlékeztet (a lakosság na­gyobbrészt ruszin földművesekből áll), míg Mindszent népességé­nek jelentős része urbánus életmódot folytató módosabb, részben nem magyar eredetű római katolikus kézműves. Vagyis az egyes te­lepülések háztartásszerkezetének nagyság szerinti megoszlását alapvetően befolyásolja társadalmi összetételük. Nézzük meg ezt közelebbről. Miskolc 1788. évi adatai - melyeket egyébként az 1816-ból származó több mint 1000 háztartást tartalma­zó töredék is megerősít -, azt mutatják, hogy a nemesi, illetve kéz­művesháztartások között jóval gyakoribb a nagyobb méretűek elő­fordulása, mint a föld- és szőlőműveléssel, illetve kétkezi munkával élők soraiban. Ez az eltérés főleg annak tudható be, hogy a fent em­lített két társadalmi réteg együtt élő csoportjai esetében a család mellett gyakorta számos szolgát, szolgálót - a kézművesek esetében legényt és inast - találunk. A háztartás méretét alapvető mértékben befolyásoló másik tényező a gyermekek száma. Görömböly e téren messze kiemelkedik a többi összeírt közösség közül - az itteni csa­ládokban összeírt gyermekek száma 20-30 százalékkal magasabb -, így nem csoda, hogy az itteni háztartások megoszlási görbéje eltér az ábrázolt többi településétől. (A háztartásnagyság átlagszáma ezt nem tükrözi elég pontosan, mert a falu társadalma kicsiny létszámú és néhány egy-két fős háztartás lehúzza az átlag méretét.) Mielőtt a háztartások tagok szerinti elemzésébe belemélyednénk, nézzük meg előbb szerkezetüket. Adataink szerint Miskolcon és környékén szinte minden háztartás egyetlen családból áll, melyet a már említett szolgák és ipari segédszemélyzet mellett ritkán, az ese­tek 5-8 százalékában egészít ki egy-két együtt élő rokon. Két család együttélésével igen ritkán, kettőnél többel pedig sohasem találko­zunk. Külön érdekesség, hogy a kevés nagyobb és bonyolultabb ösz­25 FARAGÓ T. 1999 (1977).

Next

/
Oldalképek
Tartalom