Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

Ha azonban a XIX-XX. század fordulójára vonatkozó adatokból próbálunk visszakövetkeztetni, akkor aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Miskolc lakásállománya a XVffl-XLX. század folyamán egyszerű házakkal, kis lakásokkal és zsúfoltan lakott szobákkal jellemezhető. A házállomány ugyanis még az első világháború előtt is 95 százalékban földszintes magánházakból áll, melyek lakásaiban átlagosan 1,4 szoba és ugyanannyi egyéb helyiség volt található. Tehát a XVIII. század végéhez képest eltelt 100 év alatt mindössze annyi változás játszódott le, hogy a házakban több a lakás - 1910-ben 2,2 lakás esik egy házra, az 1786. évi népszámlálás szerint valamivel kevesebb mint 1,3 - és épült kb. 200 emeletes ház (utóbbiak azonban minden valószínűség szerint többségükben nem az általunk vizsgált korszakban keletkeztek).

20 Ha ugyanis a fenti számokból le tudnánk vonni a néhány száz vagyonosabb nemesi és kézművesháztartások fentiekből vélhetőleg kissé nagyobb számú helyiséget tartalmazó lakásadatait, akkor valószínűleg az derülne ki, hogy a miskolciak többségének lakása egyszobás lehetett és beosztását tekintve a parasztházak szoba-konyha-kamra ideáltípusára hasonlíthatott az 1780-as években, mint ahogyan ilyen volt a XIXXX. század fordulóján is. Ez szinte pontosan megfelel a túlnyomó részt falusi házak és falusi lakások adatait tartalmazó ugyanezen időre vonatkozó Borsod megyei átlagoknak. A fenti adatokból egyértelműen levezethető a zsúfoltság is: az első világháború előtt Miskolcon kb. 3, a Borsod megyei falvakban 3,4 lakó esett egy lakószobára s ezek az értékek 100 évvel korábban valószínűleg megközelítették vagy túl is haladták a 4 lakó/lakószobát. A falu és a város közötti különbség feltehetőleg két dologban mutatkozott meg. Egyrészt a városban a szilárd építésű és cseréppel vagy zsindellyel fedett házak aránya magasabb volt, mint a környező helységekben, vagyis a házak jobb minőségűek voltak. (Megjegyzendő, hogy a XIX-XX. század fordulóján azért a miskolci házaknak még mindig közel 50 százaléka vályogból épült.)

21 Másrészt Miskolcon megtalálható volt több jeles középület és néhány a megyei és városi elit által 20 Ld. FAZEKAS Cs. tanulmányát e kötetben. 21 MStK. 64. 1929. 2-5. p. (1910. évi népszámlálás VI.)