Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

kereken 34 százalékuk nem házas, szemben a nők 15 százalékos hajadon arányával. Még nagyobb a nemek közötti különbség az özvegy családi állapotúak tekintetében: a férfiak 2 százalékával szemben itt a nők 20 százaléka e csoportba tartozik. E magas arány nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy előbbiek ritkábban özvegyülnek meg, hanem arra világít rá, hogy az egyedül maradt férfiak elsöprő többsége viszonylag gyorsan új házasságot köt, míg ugyanerre a nőknek sokkal kevesebb lehetőségük, sokkal kisebb esélyük van. Noha házasodási adataink szerint a nők is rendszeresen kötnek új házasságot megözvegyülésük után, ennek folyamata minden bizonnyal lassabb, vontatottabb, mint az egyedül maradt férfiak újraházasodása. Családi állapot tekintetében a Miskolcot övező településekről sajnálatos módon nem sokat mondhatunk. Miután hiányoznak a fentebb elemzett típusú forrásaink, be kell érnünk az 1786. évi népszámlálási adatokkal. Eszerint a házas férfiak aránya Miskolc környékén lényegében hasonló a városéhoz. Tekintettel azonban arra, hogy falvainkban és Diósgyőrben általában magasabb - az ipari településeken lényegesen magasabb - a gyermeknek számítók aránya, ez azt jelenti, hogy miután nagy mértékű házasságtól tartózkodó népességet forrásaink a környékre nézve sem tudtak kimutatni, közvetett módon fentiekből arra következtethetünk, hogy a nem házasok másik csoportja - az özvegyek - itt lényegesen kisebb létszámú. Ez egybecseng az özvegyek Miskolcra történő bevándorlásáról korábban mondottakkal. (Megjegyzendő azonban, hogy mivel adataink csak a férfiakról szólnak és következtetéseink nagyon is feltételesnek nevezhetők, az egykori Miskolcon és környékén lakók családi állapot szerinti szerkezetének határozottabb vonásokkal történő megrajzolása még további vizsgálatokat igényel.) Ha már a népesség családi állapot szerinti szerkezete kapcsán többször is utalnunk kellett a családi-háztartási viszonyokra, akkor itt az ideje annak, hogy erről részletesebben is szóljunk. Kezdjük először a háztartások lakásviszonyainál. A XVIII. század végén mai szemmel e téren falusias állapotok uralkodnak Miskolcon és környékén, mivel a háztartások, illetve lakások száma csak 20 százalékkal haladta meg a lakóépületekét, vagyis a háztartások túlnyomó része egyedül lakta házát. A helyzet a XIX. század első felében Mis-