Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

vékenysége megnövelte a tűzvész eshetőségét, így a kovácsok, lakatosok munkáját sem nézték jó szemmel, sőt az udvaron felhalmozott nagy mennyiségű fa miatt a fazekasok és bodnárok tevékenysége is veszedelmet hordozott.

520 A bodnárok is külön udvari épületben, a bodnározó színben dolgoztak telkükön.

521 A legtöbb mesterség vízigénye miatt a vizek mellé települt, ilyen volt a kékfestőké 522 IS. A XVIII. században a város belső terjeszkedése is megindul, vagyis nemcsak újabb telkeket hasítanak ki a szántókból, hanem az eddig pincének használt ingatlanok lakássá alakulnak át. Ennek egyik terrénuma a tetemvári „pinceváros",

523 ahol szaporodnak a lakóingatlanok. A jobb borházakban máshol is van példa a beköltözésre, így Pepik Márton özvegye gyermekeivel és új férjével a Jézuskútjánál lévő emeletes, kőboltozatos pinceház felső részében lakik.

524 A városszéli szegénynegyedekben nemcsak apró telkek, vályogviskók, paticskunyhók szolgálták a társadalom legalsó rétegének lakhatását, hanem a XIX. században megjelent barlanglakások is. 1843ban Ragályi Márton, Simon András és Becsekházi Márton a város tanács előtt előterjeszti, hogy a Birsalmáson vagy Kőporoson kőbe vágott házakban laknak, ezért nem járulnak hozzá a strázsák fenntartását biztosító városi adó fizetéséhez, „fizetni nem is kívánnak, mivel ők a tűzi vésznek nem, hanem a vízáradásnak lévén kitéve, s strázsára szükségük nincsen".

523 A tanács a helyszínre küldött tanácsnoktól, Pásztor Sámueltől megtudta, hogy „a kőporosi lakosok többnyire házaló koldusok léttökre, miután nagy részben kőbe vágott s házi eszközök híjával is szűkölködő üres lyukakba laknak, sem a tűzi eszközök, sem az őrökre - nem lévén mit félteniök szükségök nincsen", ezért javasolja, hogy valóban oldják fel őket a jóléti kasszába való fizetés alól.

526 A város északi hegyvonulatának egyik domboldalán a miskolciak már régtől súrolópornak használ520 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 22. köt. 294. p., 1501/b. V. 9., 1501/b. V. 230. 521 1811. SRK. Lt. RB. I. 3/2. 522 GYULAI É. 1999. 153-155. pp. 523 GYULAI É. 1999/a. 524 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 143., 1501/b. V. 1429. 525 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 69. köt. 246. p. 526 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 70. köt. 6-7. pp.