Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

lomárokra épített fürdőjükben. A város asszonyai mosásra vették igénybe a folyót külön erre a célra készült mosószék segítségével/

72 amely többször előfordul miskolci vagyonleltárakban. A Szinván és Pecén átívelő hidak fontos viszonyítási pontok voltak a városban, ugyanakkor javításuk, karbantartásuk állandó feladatot rótt a lakosságra. Az országúti hidakon - a Forgó-híd, amely mellé gyaloghidat is építettek/

73 a Veres-híd, illetve a minorita klastrom előtti Pece-híd, amelyet a szomszédos telekről Fáy-hídjának is neveztek - számtalan más híd biztosította a folyókon és malomárkokon való átjárást. Ezek között a legnevesebb a református iskola melletti volt, amelyet ezért Oskola-hídjának is neveztek.

474 Mint a belváros legfontosabb hídját, a vármegye is felügyelte, de úgy ítélte meg, hogy karbantartása az egyházra tartozik, hiszen a legnagyobb hasznát a reformátusok veszik azzal, hogy az iskolához és a Nagytemplomhoz eljuthatnak rajta.

475 Elsőként a gyaloghidak közül 1803ban kővel alapozzák meg, a munkával a vármegye utasítására Klir Vencel építőmestert és Valitsák Sámuel ácsot bízzák meg.

476 Ismert gyaloghíd volt a Piac utca végén, ahol a Pece a Szinvába szakadt, illetve a református új templom mellett, és több híd kötötte össze a Hunyad utcát a Meggyesaljával.

477 A Piac közelében a Czikó utcát átszelő Pecén is hídon kellett átkelni, ezt a reformkorban már kőből építik fel.

478 A gyaloghidak építéséhez az utca lakóinak is hozzá kellett járulniuk.

479 Sajátos városképi elem volt a házakhoz vezető rudacskák, pallók rendszere, hiszen sok telket csak a vizeken át lehetett megközelíteni, s a vízárkok, folyók egyben a telekkimérésben a határt is megszabták.

480 A város hídjaihoz a diósgyőri uradalom bükki erdeiből biztosított építőfát.

481 A Szinva nemcsak malmokat hajtott, gyapjút mosott, hanem vá472 B. -A. -Z. m. Lt. IV. 1501/a. 37. köt. 177. p. 473 B. -A. -z. m. Lt. LV. 1501/a. 70. köt. 73-74. pp. 474 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 44. köt. 178. p., 1501/a. 62. köt. 272. p. 475 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 41. köt. 187. p. 476 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 29. köt. 77. p. 477 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 25. köt. 153. p. 1825. 478 B. -A. -Z. m. Lt. IV. 1501/a. 63. köt. 246. p. 479 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 64. köt. 122. p. 480 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 40. köt. 104-105. pp. 481 B. -A. -z. m. Lt. IV. 1501/a. 51. köt. 256. p.