Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
sabb szegregációjában. 385 Mielőtt az újvárosi teleken felépítették volna kompániájuk és vallásuk intézményeit, imaházuk is a Felső-Piacon volt, az árendában bírt Vay-telken, melynek épületeit 1745-ben nagy költségen átalakítják. 386 Az épületben két boltot is béreltek, így a XVIII. század közepén még együtt volt egyházi és gazdasági centrumuk. A görög boltok miatt nevezték a Derék-Piacot, az uradalmi vendégfogadó környékét Cifra utcának is. 387 (Tizedek) A város házait a XVIII. század végére nagy általánossággal az utcák, s nem a szomszédok szerint azonosították, de a házszámok, hivatalos bevezetésük ellenére a rendi korszakban nem gyökeresedtek meg. 1784-ben a házszámokra vonatkozó királyi rendelet végrehajtására Miskolcon betűfestő asztalost bíztak meg a „házak numerisatiójával". 388 Az első mindenre kiterjedő kataszteri felmérést 1817-ben Domby Sámuel földmérő készítette, s a Telekkönyvbe 389 minden ingatlanhoz helyrajzi számot rendelt, ezek azonban nem mentek át a mindennapi élet gyakorlatába, továbbra is a szomszédokkal határozták meg pontosan egy-egy telek nevét. Ismert volt azonban a város saját közigazgatási beosztása, amely a település utcáit közel egyenlő részekre bontva megkönnyítette a városvezetés és a lakosság kommunikációját. A város lakosainak területi alapon való felosztása a lakosok érdekeit is szolgálta, hiszen az ingatlanaikkal kapcsolatos fontos ügyeikben együttesen érvényesíthették érdekeiket. Ennek az önigazgatásban gyökerező rendszernek legfontosabb célja a tűzveszély elhárítása volt, de egyéb közérdeket is szolgálhatott. A várost először 1724-ben osztották fel ún. tizedekre, mégpedig a város utcáin végighaladva, s az egységek élére a házak sorában lakó tizedeseket és kapitányokat neveztek ki. A tizedek felváltva teljesítettek őrszolgálatot este 9 órától a strázsahelyeken, főként a tűz esetleges feltámadását figyelendő. 390 A tizedek beosztását időről időre megreformálták, így 1792-ben újra felosztották az utcákat, ügyelve, hogy a tizedek vége és az utcák, kö385 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. X. 105/13. 386 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XIII. 185. 387 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 7. köt. 357. p. 388 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 10. köt. 314. p. 389 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/g. 1. 390 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 18. köt. 2. p.