Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

háza felől, a Fábián-kapun keresztül lehetett kijutni, a város gazdálkodásának centruma adott nevet. A XVIII. század elején a major telke már a város tulajdonában volt, s gabonaraktárnak használták,

302 a század második felére pedig több funkciós, épületekkel (istálló, borház, faraktár stb.) felszerelt gazdasági központ lett.

303 Az utca vége már a szántóföldekkel találkozott, ahol szintén hasítottak ki telkeket az arra rászorulóknak.

304 A majort és az Újvárost a középkori eredetű Fábián utca kapcsolta a város igazgatási központjához. A XVIII. században a Városháza előtti teret, amelyen az 1720-as években a Vármegyeháza is felépül, már ritkán nevezik Mészár vagy Szék utcának, ahogyan korábban,

305 hiszen fontosabb volt, hogy ez a hely a vármegyei joghatóság és a város reprezentációjának színhelye, ezért hívják „Várassunk utcájának"

306

, vagy a Vármegyeházához vezető utcának

307 is. Innen, ahol a Piac térré szélesedik, indult ki a Szinva folyásával párhuzamosan haladó Huny ad utca a Diósgyőri kapuhoz. Az utca elején, a Városháza mögötti telkeken jön létre a XVIII. század végén az evangélikusok egyházi ingatlana, a telek közepére épített imaházzal, majd templommal. Ez a telek 1783-ig a Szepessyeké volt,

308 s a Szepessy-rezidencia Szinva felől végén Szepessy János a 1720 körül a Szinvára levezető csatorna segítségével halastavat épített, amely elvette a vizet a város lejjebb fekvő malma elől.

309 A XVIII. században már Nagy-Hunyad utcának nevezett út másik oldalán a telkek végét a Szinva, illetve a malomárkok vize mosta, s az utca elején a Papmalmához vezető nagy csatorna által képzett kis szigeten, amelyet a miskolciak a XIX. században mint a pálinkapiac helyét ismerték, alakult kis a zsidó kultusz másik központja. Az 1817. évi Telekkönyvben az itteni uradalmi mészárszék és kovácsműhelyek melletti területen már három telek zsidó néven van, s a Falkenstein-örökö302 Piatea Fábián útza. Déserta oppidi concta sepibus ad quam convehunt fruges in diversis desertis oppidi procreata constitur. 1723. MOL. E 156. 5/5. 303 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 10. köt. 223. p., 12. köt. 16., 39. pp., 1501/b. V. 1032. 304 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 681. 305 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 70. p. 306 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 512. p. 307 Piatea ad Dornum Comitattensem. 1781. KOMÁROMY J. 1955. illusztráció. 308 MARJALAKI KISS L. 1958. 152. p. 309 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 811. p., 1501/b. XXII. 36.