Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

taxas telek van, ezek után évi 1 forint 30 krajcár taxát fizetnek az apátnak. A kizárólag bel telki állományból álló községet 1777-ben felmérték, és Reindl Ferenc földmérő térképet rajzolt róla.

273 E szerint Mindszent teljes területe 10 567 bécsi négyszögöl, vagyis 3,8 ha. A térkép jól mutatja, hogy a Csabai kapu környékén a község területe valamelyest túlnyúlik az országúton, s a mérnöki rajz a település szerkezetét is feltárja. Az országút mellett az 1720-as években épült plébániatemplom körül húzódnak a plébánia és az uradalom telkei, az ispotály, a plébános és a tanító háza, a gazdasági központ (serfőző, fogadó, istálló), ezeken felül az Avas hegy északkeleti oldalán fekszenek a pincék, illetve Miskolc felé a zsellértelkek. Megjegyzendő, hogy az az alapítványi cél, amellyel a középkorban a Mindenszentek ispotályt és egyházat Miskolc szélén létrehozták, jelesül a beteg és elesett emberekről való kegyes gondoskodás, mintha elhalványult volna, hiszen a török korban elpusztult katolikus ispotályt csak az 1740-es években állítják fel újra Mindszenten,

274 amikor a reformátusoknak már volt szegényápoldájuk Miskolcon. Mindszent különállása csak birtokjogi volt, hiszen a templom és intézményei a miskolci katolikusok egyetlen XVIII. századi plébániáját alkották, így határjelölést sem alkalmaztak az utcákon és a telkeknél. Mindszent a városképben csak mint zsellérházak negyede, illetve egyházi központ jelent meg, kis zsellérházai nem alkottak valódi utcákat, így utcaneveket sem használtak itt. A tapolcai apátsági javaknak a munkácsi görög katolikus püspök joghatósága alá való átkerülése tovább bonyolította a község birtokjogát, hiszen a templom megmaradt a katolikusok kezén, s Miskolc plébániájaként a városnak továbbra is része volt, kegyura természetesen az uralkodó, miközben a körülötte fekvő telkek az apát javadalmát élvező görög katolikus püspök birtokába jutottak. Miskolc közigazgatási határain belül a XVIII. század utcaszerkezet a korábbi formát őrizte, s ezt csak a népesség, illetve a város 273 Reindl Ferenc színezett térképe, 1777. MOL. C 38. Diocaesis Agriensis 6. cs. No. 26. fasc. 209. 274 Novum hosvitak catholicorum. 1743. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 23. köt. 525. p., 1501/a. 2. köt. 865. p.