Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

városkapuinak mintájára képzelhetjük el, hiszen itt nem voltak, a települést körbekerítő vastag, kőből emelt városfalak; hanem, a többi mezővároshoz hasonlóan, Miskolc is a szabad „mezőn", falak nélkül épült. 1592-ben egy miskolci nemes, Bakos-Papos Balázs megvádolja a miskolci polgárokat, hogy az idegen bor behozatali tilalma ellenére lopva ők is visznek a városba bort, ugyanis „a miskolciaknak nincs zárható városkapujuk"'.

46 Ha zárható, erős kapu nem is védte a várost, a hódoltság korában bizonyos védelmet nyújtott a város árka vagy sánca, mellyel a települést körbevették. Miskolc első telekkönyve, az 1702-ben készült Kötelkönyv a Hunyad utca végén lévő zsellérházakat „belől az váras kapuján (vagy árkán)" lokalizálja, melyekhez „a város árkán kívül egyegy kis darab kenderföld" tartozik, a fundus szélességében.

47 A várost körbevett egyszerű védművet először a 17. század közepén említik. 1659-ben nemzetes Kecskeméty István nyújt be protestációt a vármegyénél, mert a „pást felé való nyomáson, az város kerítésén kívül, az Égetőpáston", a várostól északra lévő irtványföldjét gyalog és szekérrel tapossák a város lakosai.

48 Hogy a kerítés ásott árokkal együtt épült, igazolja a vármegyei jegyzőkönyv, melyben 1676-ban megemlékeznek „a városfalain avagy árkán kívül lévő pincékről".

i9 Ezt az árkot 1690. december 5-én valószínűleg megújították, mert a városi számadáskönyvben költséget jelentett, hogy „bíró uram az böcsülletes tanáccsal az város árkát osztván mérték szerint a házak után". Ez a kiosztás valószínűleg az árok megújítását, megtisztítását célozta.

50 Az árok és palánk építésének technikája jól ismert a korban, így építették meg a XVI. században a Diósgyőr körüli palánkot, de ezzel kerítették körbe Egert is az 1552. évi ostromot megelőzően. Innen tudjuk, hogy a palánk agyaggal tapasztott magas sövény volt, s úgy készítették, hogy két párhuzamos gerendasort ástak egymással szemben, majd a 46 ...oppidani Miskolczienses non twberent portám oppidanam, quae ciudi possent. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 546. 47 A Kötelkönyv Miskolc Város Levéltára tanácsülési iratainak XXX. speciesében található (B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501

/c. XXX.) a XVI-XVII. századi ingatlanzálogosításokról készített összesítéssel együtt, melyek nyomtatásban is megjelentek: KÖTELKÖNYV (1986). 48 B.-A.-Z. m. Lt. LV: 501

/c. X. III. 245. 49 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 1676. máj. 6. 50 NYÍRY D. 1926. 4. p.