Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

Vegyük most sorra a miskolci lelkészeket. 1566-1585 (1590?) Hevessy Mihály.

49 A Hevessy Miskolcon tartózkodásával kapcsolatban mindmáig vannak bizonytalanságok az ide érkezés illetve a távozás pontos időpontját illetően. Az 1566-ban és 1567-ben megtartott zsinatokon már miskolci prédikátorként szerepel, ezután a neve 1572-ben merül föl több ízben is a forrásokban, mint miskolci lelkész. Diósgyőrben állítják ki azt az oklevelet 1572. január 24-én, amelyben özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Borbála szabadságot ad Hevessynek az Alsó-Piac utcán lévő, a lelkész által vásárolt házára és a Szent István Szőlője nevű, Szent György-hegyen lévő szőlőjére. Az oklevél tanúsága szerint a szőlőt még Országh Ilona, Perényi Gábor özvegye adományozta Hevessy Mihálynak, majd pedig Török Ferenc ezt megerősítette. Országh Borbála a megerősítésen kívül felmenti ezen adományokat a jobbágyi kötelezettségek alól, amelyekkel a miskolciak tartoztak a diósgyőri várhoz. 1590-1594 Debreczeni Mihály.

50 1596-1612 Ungvári András.

51 1590-ben szerepel Ungvári András neve a wittenbergi akadémia anyakönyvében. Böszörményi Sz. Pé49 SZENDREI, 1886-1911. III. 249-250. p. Az oklevél Hevessyt nemesnek nevezi, noha armális általi nemesség- és címeradományát csak 1582 március 21-én kapja meg, I. Rudolftól. B.-A.-Z. m. Lt. XV. 2. 26. A városkönyv több bejegyzésében megemlíttetik az előbbi szőlő - B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 70., 105., 114., 136. p. -, valamint a ház is: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 79., 97. p. A városkönyv utolsó bejegyzése Hevessy Mihályról 1585-ből származik, amikor még mint „az itt levő predicator"-ként említik. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 79. p. A későbbiekről nem tudunk pontos adatokat, csupán annyit, hogy 1588 nyarától haláláig, 1593-ig Szikszón élt, ahol lelkészként is működött, és borsodi esperes volt. SZABÓ J. GY. 1977. 129. p. Az 1585. és 1588. közötti közel négy évben azonban semmit sem tudunk róla. ZOVÁNYI J. 1935. 188. p. 50 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 113. p. „Anno 1590 Reverendissimus Dominus Michael Debreczeni venit ad Plebaneatu Oppidi Miscolcz existente Judice Oppidi Petro Zabo, coepit autem officio D-nus Plebanus dimidie Epiphania. (Noha név szerinti adatunk nincsen róla, de Szűcs Istvánné Bárányos Anna már 1593-ban „az miskolci predicatorok" előtt teszi meg vallomását, ami arra utalhat, hogy már esetleg ekkor is van második lelkész a városban. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 129. p. 51 FRANKL, 1873. 316. p. - BOROVSZKY-cédulák. 1597-ben, 1598-ban, 1603-ban, 1604ben, 1606-ban, 1609-ben és 1610-ben pedig a dézsmajegyzékekben szerepel miskolci prédikátorként