Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

A Hódoltság terjedésével Eger előbb mint magyar végvár, majd 1596-ról mint török erősség és közigazgatási, politikai központ felértékelte a Bükkön át Egerbe vezető utak szerepét is. Adóikat a miskolciak is jórészt a Bükkön keresztül vitték Egerbe, nemcsak a pénzt, hanem az évente készített ágyú talpakat is.

17 A Bükk erdein át Egerbe vezető utakon, a rengetegben nem kevés veszély fenyegette az egri uraikhoz igyekvő hódoltsági embereket. A vármegyei jegyzőkönyvbe jegyezték fel, hogy egy útonálló, Bartha Géci nemesember „1650 és több elfolyt esztendőkben külön-külön idő tájban, ezen Borsod vármegyének különkülön helyén lévő határiban, kiváltképpen a diósgyőri Bikkben, Egré [= Egerbe] járó városi, falusi hódolt bírák igaz útjukat tolvajul megállván, reájok kirohanván, és magokat bikkfákhoz kötözvén, több lator társaival edgyütt fejek vakságában, török adójokban vitt feles summa pénzt vont és tolvajlott el nyavalyásoktúl.'

ns A bükkvidéki török várak: Cserép és Eger közelsége a XVII. században igen nagy veszélyt jelentett a diósgyőri uradalomra is, különösen a vár és mezővárosai, Diósgyőr és Miskolc biztonságára (5. ábra). Az egri török lovasok és gyalogosok gyakran törtek a vár közvetlen környékére, hogy a városok és a vár majorságának állatait elhajtsák, a katonákat, lakosságot pusztítsák, rabnak hurcolják el. 1641-ben a diósgyőri várkatonák egy tanúvallatás során sorolták el a vár körüli rablásokat, melyek során a vár és a jobbágyok jószágait, őrségét elpusztították, gyakran magukkal hurcolván katonákat, asszonyokat, gyerekeket.

19 De jövedelmező préda volt a bükki várakból a Sajó vidékére portyázó törököknek a gazdag mezőváros, Miskolc is. Az egyik legsúlyosabb „törökjárás" 1682-ben történt Miskolcon, azután, hogy a miskolci prédikátorokat, diákokat, bírákat a törökök elhurcolták, s csak nehezen szabadultak meg, „itthon, városunkban is néhány hites embereinket erőssen megkötözvén ló mellett, pórázon egész éjjel hurcolták, kínozták".

20 17 Kandó Szabó János uram menvén a Bikben az álgyúdeszkáknak Egre való vittetésekre, gazd. erogáltam kenyér, bor jus. 1/15 = fl. -15. Miskolc számadáskönyve, 1678. jún. 18. NYÍRY D. 1926-1927. 19. p. 18 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 6. köt. 774. p. 1651. január 10. 19 Az egri törökök Győr alá kijővén, mintel 50 lovas, az kenderbül vitték el az győri hadnagy felségét és az Haller Sámuel uram őnagysága tiszttartója feleségét tizenhármad magokkal, és egy embert levágtak. [...] három gyalog török martalóc ragadtak el két győri gyermeket, de el nem vihették, mert elvettették vélek [...] Az egri gyalog és lovas törökök, mintel ezerén, megeresztett zászlókkal fényes nappal Győr alá kijővén, vittek győrieket hetet, férfiakot, asszonyi állatokat és gyermeket az győri mezőrül. KAZINCZY G. 1869. 132-133. pp. 20 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 1682. máj. 6.