Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

Kutatási tapasztalataink szerint önmagában a mégoly virágzó bortermelés sem tett igazi kereskedelmi központtá egyetlen települést sem. Ilyenformán figyelmünket a mezőváros kapcsolatrendszerének elemzésére kell koncentrálnunk. Szerencsére könnyű dolgunk van, hiszen e kötet Kereskedők és vásárlók című fejezetében Gyulai Éva gondosan feltárta, az 1565/67. évi tokaji vámnapló szellemes, újszerű elemzésével pedig ki is bővítette a rendelkezésre álló lehetőségeket.

54 Anyaggyűjtéséből világosan kiderül, hogy mezővárosunk - a „szomszédos" mezővárosokon (Mohi, Szentpéter, Szikszó stb.) túl - nyugaton Nagyszombattal, keleten Kassával, Eperjessel és Bártfával, délen pedig Gyöngyössel tartott fenn rendszeres és intenzív összeköttetést. Szakirodalmunk csak a legutóbbi időkben figyelt fel arra a jelenségre, hogy a XVI. századi magyarországi kereskedelem előmozdításában milyen nagy szerepet játszott - a szabad királyi városok esetében főleg nemzetközi relációban jól ismert - „kettős polgárság", amely e században a mezővárosokra is kiterjedt. Vagyis: ugyanazon személyek hol ennek, hol annak a településnek lakóiként kerülnek elénk. (Úgy tűnik, az eljárás mindössze néhány forintos kiadást igényelt, s feltételezzük, hogy az sem volt megszabva, egy ember hány településen lehet polgár.) Gyulai Éva eredményeiből tudjuk, hogy a XVI. századi Miskolcon számos kassai - meglehet, éppen innen elszármazott kassai - szerzett magának jogot, hogy a mezőváros kiváltságaiból részesülhessen, de tudunk itt (is) polgárjoggal bíró nagyszombati kereskedőről is.

55 Mivel Miskolc a fenti módon kiszűrt igazodási pontjainak a magyar bel- és külkereskedelmet szervező szerepét jól ismerjük,

56 könnyű meghatározni, hogy városunk hogyan kapcsolódott ebben a 54 A Magyar Országos Levéltárban (E. 554. MKA Városi és kamarai iratok Fol. Lat. 1365.) őrzött páratlan révnapló számítógépes feldolgozását Haraszti György (MTA Történettudományi Intézete) végezte el. Szíves közlése szerint átkelők között 21 miskolcit találunk, akik 41 alkalommal (az összes 0,47%) jelentkeznek áruikkal (vámöszszeg: 328 d) a révhelynél. (A szombati nap adatai - amelyeknek jövedelmét a helyi plébános húzta, hiányzik a jegyzékből. SZABÓ I. 1936. p.) 55 A városokra pl. KUBINYI A. 1967. 227-291. p.; KUBINYI A. 1973. 203-264. p.; GECSÉNYI L., 1984. 32-33. és GECSÉNYI L., 1994. 3-4. p. 56 S. KAZIMIER 1980. 217-266. p. GRANASZTÓI Gy. Kézirat, GRANASZTÓI Gy. 1989. 63-82. p.