Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

Mivel a XVI. század a magyarországi - és azon belül különösen a magyar - kereskedelem nem remélt (és többé meg nem ismétlődött) felvirágzását hozta/

8 érdemes még egyszer visszatérni a miskolci gazdálkodás ezen szektorára. Nevezetesen: arra a fogas kérdésre, hogy komoly kereskedelemszervező központ volt-e Miskolc vagy sem. Célszerűnek tűnik ez már csak azért is, mert a válaszadás folyamatától a témánkon túlmutató - mondhatni: országos - tanulságokat (is) remélünk. A rendszeres áttekintést a Magyar Királyság legfőbb kiviteli cikkén - egyben az egész fellendülés fő mozgatóján -, a szarvasmarhán

49 kezdjük. Bár városunk viszonylag közel feküdt a tenyésztőterületekhez és a fontos marhahajtó utakhoz, s a Szepesi Kamara 1690ben alkalmasnak vélte egy baromvásártelep létesítésére is, semmi jele, hogy a marhakereskedelembe belefolyt volna. Csak annyi szarvasmarhát forgalmazott - azt sem feltétlenül a helyi kereskedők és mészárosok révén -, amennyivel a város saját fogyasztását fedezhette. Már szóltunk arról, hogy a miskolci gazdaság húzóágazata valamennyi forrás és megfigyelés szerint a bortermelés volt, jóllehet az itteni termelők közel sem foglaltak maguknak annyi extraneus szőlőt a környékbeli promontóriumokon, amennyit egy bortermelésre és -kivitelre szakosodott mezővárostól, analógiák alapján, joggal elvárhatnánk.

50 Ezt a kétségtelen ellentmondást azonban jórészt hatástalanítja, hogy a borkereskedelem vizsgálata során amúgy is a legna48 Ez a felismerés csak mostanság kezd formálódni részben a bécsi levéltárak és a török vámjegyzékek tanulmányozása nyomán; a legkarakteresebben GECSÉNYI Lajos tanulmányai (vö." kézirata) fogalmazták meg. 49 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1536-1686. 344-352. p., O. PICKL., 1973. 143-166. p. (lásd a 148. p.-n lévő térképet). 50 Pontosabban szólva: a szakirodalomból eléggé ellentmondásos kép rajzolódik ki erről. 1549-ben csak Diósgyőrben (11), 1576-ban Sajókeresztúron (31), 1594-ben Görömböly-Tapolcán (87), 1598-ban Bábonyban (10) és Sajószentpéteren (1) jeleznek miskolci extraneusokat. N. KISS I. 1960. (a 31. jegyz.-ben id. lapokon) A művelési hely változása önmagában is az az N. KISS I. által alkalmazott módszer korlátaira utal. Annál is inkább, mert tudunk Hernádnémetin birtokos miskolci extraneusokról (1573: 5; egyikük úgy vált extraneussá, hogy átköltözött Hernádnémetiből Miskolcra). De még Bodrogkeresztúr (Zemplén m.) 1574. évi decima-jegyzékében is találunk miskolcit [!]. N. KISS I. 1966. 40., 94., 123. és 280-281. p. Példa egy igazán expanzív szőlőművelő mezővárosra: KÁLDY-NAGY Gy. 1962. 179-284. p. és SZAKÁLY F. 1992. 110-116. p.