Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

ra, s a XVII. században alkalmazkodnia kellett a magyar gazdaság leértékelődésének következményeihez is.

29 A XVI. században a családfőszám előbb esett - 1550-ben Ferdinánd királynak kedvezményekkel kellett a város segítségére sietnie -, ám az 1549. évi tizedjegyzék - a maga hatodfélszáz termelőjével - komoly erőforrásokat és tartalékokat sejtet.

30 A lélekszám az 1570-es évekre számottevő emelkedést mutat (1576: 635 gazda), majd - már a „tizenötéves háború" kezdetén - esni kezdett (1594: 497 gazda), s ez a tendencia a következő években is tartott (1598: 399 gazda).

31 A lényegesen rosszabbul adatolt XVLI. század forrásai a század utolsó harmadában az 1540-es évekbelihez közel álló értéket jeleznek. Ezzel a (persze még felülvizsgálandó) értékkel Miskolc az ország jelentős városai, s bizonyára legnépesebb mezővárosai közé tartozott. Mivel a szabad királyi és a bányavárosok nem feltétlenül lakosságszámuk révén vívták ki kiemelkedő gazdasági pozícióikat,

32 nagyobb településeket inkább az ország Miskolctól délre eső régióinak mezővárosai között kereshetünk. Bár nincs olyan forrásunk, amelyből koherens kimutatást készíthetnénk,

33 úgy tűnik, a mezőnyből messze kiemelkedett Debrecen (1552-ben több mint 1300 portával!), de akadtak nagyobb mezővárosok a hódoltsági területen is (Szeged, Gyöngyös, Tolna, Kecskemét, Ráckevi, Makó). Míg azonban Miskolc népességszáma az alkalmi visszaesések ellenére is az egész török korban stabilnak mondható, a nevezettek - az egyetlen Debrecen kivételével - már a XVI. században is meglehetősen nagy ingadozásokat mutatnak, a XVII. századra pedig általában összezsugorodtak.

34 Párhuzamként a Miskolchoz viszonylag közeli - vele szoros gazdasági kapcsolatban álló - Gyöngyös példáját hozhatjuk fel. 1546ban - amikor a törökök 844 háztartásfőt írtak össze benne - messze, 1570-ben (758 családfő) még mindig jelentősen nagyobb, 1583-ban 29 ZIMÁNYI V. 1976. és MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1526-1686. 937-986. p. 30 N. KISS I. 1960. 19-22. p. 31 N. KISS 1960. 190-195., 442-446. és 701-705. p. 32 GRANASZTÓI Gy. 1980. 157-159. p. 33 Az egyetlen számba vehető forráskiadvány (MAKSAY F. 1990. I—II.) az anyag hiányosságai miatt nem alkalmas erre. 34 SZAKÁLY F. Kézirat.