Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN KITEKINTÉS Leszámítva Debrecent - amelynek ránk maradt jegyzőkönyvei 1547-tel kezdődnek, s ma már az 1570-es évek közepéig hozzáférhetők mutatókkal ellátott magyar regeszta-kiadásban - kevés mezőváros akad hazánkban, amelynek XVI-XVII. századi forrásgazdagsága vetekedhetnék Miskolcéval. Természetesen nemcsak arra a 17 iratfolyóméternyi anyagra gondolunk, amely magában Miskolc kamarai mezőváros levéltárában fennmaradt, s amelyet a 19. században 30, ún. „speciesbe" rendeztek. Közülük az I. Miskolc egybekötött „királyi adomány- és többi régi különféle tárgyak leveleit" (köztük törököket is) tartalmazza. Megvan a mezőváros 1569-ben kezdődő - igaz, meglehetősen rendszertelenül vezetett - magyar nyelvű jegyzőkönyve, a XVII. század utolsó harmadából fennmaradtak városgazdái és borbírói számadáskönyvek is. Javarészt miskolci vonatkozásúak vagy Miskolcra is vonatkoznak Borsod vármegye nagy számban ránk hagyományozódott közgyűlési jegyzőkönyvei, közgyűlési és bírósági iratai stb.

1 (Évtizedekkel ezelőtti kutatási emlékeink szerint a borsodi jegyzőkönyvekben különlegesen izgalmas - a lakosság élet-, erkölcsi és anyagi viszonyaira élénk fényt vető - tanúvallatási jegyzőkönyvek lappanganak. Bár közülük sok hasznosításra került e munkában, nem egy feltáratlanul maradt külön tanulmányfok] tárgya lehetne.) Miskolc gazdaságtörténetének legfontosabb forrásait - a ránk maradt Borsod megyei tizedjegyzékeket (Regesta decimarum, 15531 KOSÁRY D. 1970. 292. p. (Borsod m.), 511. p. (Miskolc)