Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

köteles adni nekik. Azok a jobbágyok, akik pénzen váltják meg a kétkezi munkát, fizetségért kötelesek részt venni a lelkész szőlőjé­nek a művelésében, s emellett a szőlő homlítását is tartoznak elvé­gezni a prédikátor szőlőjében. Mindez visszamegy a reformáció előtti időkre. Már I. Ferdinánd császár 1563-ban, Bécsben kelt oklevelében, melyet Pesty Ferenchez és a diósgyőri várnagyokhoz intéz, arra inti a címzetteket, hogy mi­vel a két utca jobbágyai csak a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomhoz tartoznak szolgálni, ne háborgassák azokat. 185 A város a későbbiekben is tudatosan őrzi a tradíciót: 1650-ben pél­dául elrendelik, hogy minden új bíró választásakor meg kell bízni „egy istenfélő embert azzal, hogy a papsághoz levő szőllőt a papszeresi jobbágyokkal egy forint büntetés terhe mellett megműveltesse. Aki ezt a tisztet nem akarná felvenni, 12 forint büntetés alá essen. A jő végezésnek első kezdője lett az nemzetes Veres András uram ő kegyelme és következen­dőre ígérte magát szabad akaratja szerént nemzetes Kecskeméti András uram." 186 A későbbiekben azonban nem találjuk nyomát annak, hogy más valakiket is megválasztottak volna erre a tisztségre: tehát vagy nem tartották fontosnak, hogy feljegyezzék az ilyen munkák irányítói­nak a nevét a bíró és a tisztségviselők neve mellé, vagy az egyházfi feladata lett a munkára rendelés, vagy nem sikerül folyamatossá tenni ezt a tisztet. A Papszer és a Tót utca kötelező szolgálatára azonban ügyelnek, mert ha valakinek házhelyet biztosítanak ezek­ben az utcákban, azt is minden esetben formula-szerűén előírják, hogy az új lakó „az jobbágyok közé, az plébánossághoz szolgáljon és adót adjon". 187 A városkönyv is megemlékezik a jobbágyok mun­kájáról: például 1627-ben a prédikátor malmán a megromlott ré­szeknek az építését „az jobbágyok tötték, az Pap szeresiek és Tót utcai­ak". 188 Többször van panasz a szőlő állapotára, ezért 1670-ben a ta­nács „az egyház szőllőben látván az sok károkat és fogyatkozásokat, mellyek miatt régiül fogvást minden esztendőben többire haszontalan és 185 SZENDREI J. 1886-1911. Hl. köt. 243. p. 186 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 285. p. 187 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 100. p. 188 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 210. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom