Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

kor már Tolnai Dali Jánossal szemben követi el ugyanezt a vétket egy Kormos Pál nevű lakos, akkor csak ez utóbbi személyt róják meg és neki helyezik kilátásba a húsz forint összegű bírságot. 1681ben ismét egy ugyanilyen perben szerepel sértettként a második prédikátor, Németh István: ekkor az ellene a vétséget elkövető Czakó Balázst és feleségét a tanács figyelmezteti.

140 - Nemcsak a magisztrátus előtt, hanem a parókián is felelősségre vonták azonban olykor a bűnöst, méghozzá Kapossi István borsodi és gömöri szenior, valamint Köpeczi Balázs miskolci első pap jelenlétében. A XVII. század végére két párhuzamos folyamat zajlik Miskolcon: ez a jelenség azonban - úgy látszik - általános a korszak mezővárosaiban. Egyfelől kialakul egy új gyakorlat, a városnak és a magisztrátusnak, mint konzisztóriumnak az új egyházzal váló intézményes kapcsolata, másfelől - és erről a későbbiekben még lesz szó - az egyház, a papság igyekszik kialakítani saját érdekvédelmi szervezetét, kiépíteni az intézményes egyházat, hogy ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva a patrónusoknak. A század folyamán egyre szaporodó intézkedések azt sejtetik, hogy a tanács mind jobban fenntartójává válik a miskolci egyháznak, intézkedik mindennemű ügyeiben. Az ekklézsia-megkövetések iratai is azt mutatják, hogy elsősorban a a városi tanács dönt egyháza pereiben, noha természetesen egyre gyakrabban vannak jelen a tárgyalásoknál a lelkészek, esetenként nemcsak a miskolci, hanem a diósgyőri prédikátor is. Azzal azonban, hogy a város magisztrátusa egyre nagyobb befolyásra tesz szert az egyházban, mintegy szekularizálja is azt. A XVII. század második felében mind gyakoribbak az arról való híradások, hogy a város bíráját a templomban választják meg. 1689-ben még csak azt jegyzik fel, hogy a bírót a templomban választják, 1695-tól pedig már szinte formulája alakul a választás hírül adásának. Lássunk erre néhány példát. „Az 1695. esztendőnek első napján az Isten házában, az templomban közönséges megegyezésbül statútum szerént böcsülletes Miskolcz várossá és jelen lévő uraim 1695-dik esztendőre is választotta böcsülletes Hosszúfalusi János uramat maga bírájának, ugyanazon Isteni tiszteletnek hellyén, az városnak minden rendekbül álló tagjai 140 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 392. p.