Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT
zat 103 létrehozásának az igényét. Hazajövetele előtt Londonban, 1638. február 9-én írja alá néhány társával együtt azt a „londoni liga" néven ismert iratot, amelyben kötelezik egymást a Bibliában megfogalmazottak következetes érvényesítésére a hétköznapi életben is. 104 Ennek az eszménynek a jegyében tevékenykedik sárospataki tanárként, majd abaúji esperesként is. Noha a források alapján úgy látszik, hogy neki és társainak a célja nem volt más, mint a nevében és dogmáiban, tantételeiben „kálvini" magyar református egyházban valóban érvényre juttatni a kálvini elveket, az akkorra már szilárdan kiépült egyházszervezet ellenállt az újításoknak, s az 1646-ban tartott tokaji, 105 majd a szatmárnémeti 106 zsinaton hivatalosan is állást foglal a puritán tanok és terjesztőik ellen. Tolnai Dali sorsa ekkor ugyan az elbocsájtás, de később a puritánokkal rokonszenvező Lorántffy Zsuzsanna visszahelyezi a sárospataki katedrára. Tolnai Dali Jánosnak egyetlen művét ismerjük, amely vitairat, s amely jól szemlélteti eszmevilágát és mentalitását: ez a Dáneus Rácai, azaz: A miatyánk felől igaz értelmű tanítóknak magok mentségére címet viseli. Az 1708-tól kezdődően miskolci lelkész Rimaszombati Mihály 1658 és 1665 között végigjárja Basel, Heidelberg, Zürich, Groningen, Leiden, Franeker és London egyetemeit. 1659-ben még sikertelenül próbálkozik a magiszteri cím megszerzésével Heidelbergben, de három esztendővel később, 1662-ben a magyar diákok által különösen kedvelt Franekerben magiszterré avatják. Tanulmányai befejeztével visszatér Leidenbe, ahol a teológia doktora lesz. 1717-ig, halála valószínű évéig nem csupán Miskolc első prédikátora, hanem 1709-től a borsod-gömör-kishonti egyházmegye esperese is. Teológiai műveit Heidelbergben és Leidenben adja ki. 107 Az első prédikátorokról tudjuk még, hogy Hevessy Mihály 1556ban iratkozik be a wittenbergi egyetemre, az őt követő Debreczeni Mihály 1582-ben lesz ugyanennek az egyetemnek a hallgatója, Ung103 A Zsinat-presbiteri egyházkormányzati formát a püspöki-hierarchikus helyett. 104 ZOVÁNYI J. 1911. 25-26. p. 105 Sárospataki Füzetek. 1860. 145. p. 106 ZOVÁNYI J. 1911. 149-182. p. 107 ZOVÁNYI J. 1977/b. 519. p.