Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT
1627 március 23- Padányi N. Mihály. 1628-? Miskolczi P. István. 1630-? Nagytállyai P. István. 75 1635-? Kecskeméti István. 1635-? Miskolczi Péter. 1640-? Körösi Mihály. 1642-? Debreczeni P. ... 1642- ? Kaposi István. 76 1643- 1644 Fölcsíki János. 1648-? Halászi Gergely. 1650-? Tarczali Mátyás. 1652 v. 54-? Terjenyi J. András. 77 1660- ? Héczei ... 1661- ? Zelizi István. 1662- ? Sattzai István. 1662-? Gyöngyösi Joó Péter. 78 1664- ? Szikszai István. 1665- ? Szenczi János. 1666- ? Miskolczi Márton. 79 74 Padányi Mihály neve a miskolci városi jegyzőkönyvben is szerepel, az 1626-os bejegyzések után, évszám nélkül. Eszerint Lantos István ellenzi a Szígyártó András szőlőjét a Győr oldalon, amit az iskolamesternek, Padányi Mihálynak, úgy, mint szőlőszomszéd.Tehát vagy a jegyzőkönyvben, vagy pedig az anyakönyvben van egy éves tévedés. Mindenesetre két forrás is megerősíti azt, hogy 1626. és 1627. táján egy Padányi Mihály nevű rektora van a város iskolájának, sőt ez a rektor saját szőlővel rendelkezik. Egy 1634-es forrás pedig azt mutatja, hogy Padányi Mihály diósgyőri lelkészként kap Bedegi Nyáry Istvántól egy puszta zsellér helyet Miskolcon, a Medgyesalja utcában. SZENDREI I. 1886-1911 EL köt. 278-279. p. 75 Valószínűleg fia annak a Nagytállyai Tamás nevű szikszói lelkésznek, aki 1612. és 1617. között borsodi esperes. 76 Kaposi István 1681-ben borsod-gömöri esperes - B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 390. p. 77 Bár a név írásmódja nem egyezik meg, mégis valószínű, hogy az itt Terjenyi J. András néven szereplő rektor azonos azzal a Ternyei Andrással, aki 1666-tól Miskolc prédikátora 78 Ez a Gyöngyösi Péter azonos azzal a Gyöngyösi Joó Péterrel, aki 1688-tól prédikátor Miskolcon, és a bejegyzés szerint miskolci tanítói gyakorlat után indult a külföldi akadémiákra tanulni 79 A debreceni kollégium anyakönyve szerint Miskolczi Márton 1676-ban indul a wittenbergi akadémiára.80 Pápai János neve mellett szintén ott szerepel az, hogy rektori gyakorlat után akadémiákra ment, majd pedig 1697-ben a borsodi egyházmegye esperese és rimaszombati pap volt.
