Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT
ter 1608-ban megjelent doktori disszertációját viszont már a miskoci lelkész Ungvári Andrásnak ajánlja 1612-1616 Miskolczi Csulyak István főprédikátor 52 és Gönczi Péter 53 , majd Szepsi Vámos János. 54 1611-ben két ízben is Gönczi Péter veszi fel az oktávát, amiből arra következtethetünk, hogy Ungvári András és Miskolczi Csulyak István között rövid ideig betöltötte Miskolc lelkészi tisztét. Érdekes, hogy egy, a városkönyvbe bejegyzett lelkészgyűlés résztvevői között egyedül Gönczi Pétert találjuk. 1617-1641 Sámsondi P. Márton. 55 1642-1644 Tolnai Dali János. 56 Tolnai Dali János neve a városkönyvben egyetlen alkalommal szerepel, amikor 1644. november 2-án Kormos Pál azt a vallomást teszi, miszerint „ennek előtte való üdőben böcstelen és illetlen szóval illettem volt Tolnai János uramat, ennek az ecclesiának lelki pásztorát..." 1646 Makiári Zubor Márton. 57 A városkönyv bejegyzése szerint Makiári Zubor Márton már 1639. május 11-én Miskolcon él, méghozzá második prédikátorként, ugyanis ekkor vásárol „az Avas völgyén egy pincét Vatai Demetertül, városunkban lakozótul egy gönci hordó boron." 1646-ban Makiári Zubor Márton miskolci papként és borsodi conseniorként vett részt a tokaji zsinaton, ahol Tolnai Dali János puritán reformjaival szemben foglaltak állást. Feltehetően jelen volt a szintén ez évben tartott szatmárnémeti nemzeti zsinaton is, itt a puritán gondolatokat, tanításokat és reformokat ellenző protestáns ortodoxia Geleji Katona István erdélyi püspök az erdélyi fejedelem, Rákóczi György segédletével mondott hivatalosan nemet 52 1612 november 7-én már Miskolczi Csulyak István veszi fel az oktávát. MOL. Reg. Dec. Borsod 1612/6 Miskolczi Csulyak István naplójában részletesen foglalkozik azzal az idővel, amit Miskolcon tölt. 53 MOL. Reg. Dec. 1611/4 . B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 84. p. 54 Róla bővebben később, Miskolczi Csulyak István naplójában a 19. oldalon. 55 Borsod Vármegye irataiban már 1617-ben Miskolc lelkipásztoraként említik Sámsondi Mártont, B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501. /c. IV. 201. p. Első említése a város jegyzőkönyvében egy 1627 január 18-i feljegyzés egy örökösödési ügyben.- B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 207-208. p. Újabb név szerinti említése 1632-ben történik, ez egy torzsalkodás bizonyos Csintalan János fiával. - B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I.köt. 223. p. 56 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 270. p. 57 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 257. p. LAMPE, 1728, 578, 423. p.
