Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT
1568. május elsején írnak Theodore de Beze-nek. A levél egy beszámoló arról, hogy a környéken - a levelet Göncön fogalmazták - leginkább elterjedt irány a kálvini reformáció. 28 A környéken, így Borsodban szinte valamennyi jelentősebb településen már legalább egy évtizede protestáns lelkészekről tudunk, így a közel eső Szikszón és Sajószentpéteren. Ezekhez képest - az okokat az előzőekben említettük - viszonylag későn, nagy lépéshátránnyal indul a miskolci reformáció. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy maga a borsodi egyházmegye sem kiépült még, az egész egyházmegye korábbi létezéséről csak hiányos adataink vannak, különösen, ha összehasonlítjuk ezeket az abaúji és zempléni hagyományaival és ekkorra már kiépültnek tekinthető intézményével. Ezek a területek, amelyek korábban az egri püspökséghez tartoztak, fogják alkotni a magyarok lakta vidéken utolsóként kialakuló protestáns egyházkerületet, a tiszáninnenit. Úgy tűnik azonban, hogy Miskolc „késlekedése" leginkább az erősen katolikus földbirtokos ellenkezésével függ össze, s valószínűnek tarthatjuk, hogy a nyitottság megvolt a város lakosságában az új tanok iránt már 1567 előtt is. Különösen nagy hatású lehetett a közeli Sajószentpéteren szolgáló tanár és teológus, Szikszai Fabricius Balázs, majd a nagyszerű lelkész-teológus, Thuri Farkas Pál tevékenysége. Nem lehet véletlen, hogy a város által 1563-ban az udvarhoz írott levél felemlegeti, hogy a zsarnokoskodó földbirtokos, Fáncsy Borbála többek között luteranizmusuk miatt üldözte a miskolciakat. Nehéz azonban a tételes lutheranizmusnak bármiféle nyomára bukkannunk a városban, mivel tudjuk, hogy 1543-ban még ellenállnak Dévai Bíró Mátyás lutheri szellemű prédikációjának, azután pedig Hevesy Mihály, az 1567-ben már bizonyosan miskolci lelkész éppen kálvini hitvallást és katekizmust ír alá - tehát fogad el, mint a maga és egyháza-gyülekezete számára irányadót. A késlekedés tehát azzal a pozitívummal jár, hogy Miskolc és a 28 A levelet Hevessy Mihály borsodi esperesen kívül Károlyi Gáspár abaűji, valamint Szikszai Gergely zempléni esperesek is aláírták. Ebben a többi között részletesen kifejtik, hog}' ragaszkodnak a de Béze által szerkesztett hitvalláshoz, és a környékükön többnyire a kálvini elvek az elfogadottak mind a predestináció, mind pedig a keresztség és az úrvacsora kérdésében. Erről ZOVÁNYI J. 1977. 167.p.
