Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

a Zsigmond herceggel összefüggő elképzelések nádori támogatása. Az a tény, hogy az 1651. évi eperjesi találkozón Pálffy felajánlotta fegyveres segítségét a Habsburgok ellen, elvi síkon joggal tekinthető a XVII. századi magyar politika egyik legfontosabb fordulatának.

143 Bár a herceg néhány hónap múlva meghalt és rövidesen a nádor is követte, bátyja, II. Rákóczi György még mindig veszélyt jelentett a bécsiek számára. „Küldtem az fejedelemnek utóbbi két rendbeli levelit kegyelmednek, kikbül meglátszanak törvéntelen szándéki" jelentette gróf Csáky István 1657-ben a kancellárnak az erdélyi és a török mozgolódások miatt.

144 A német katonaság említett elhelyezése vármegyénk és a térség más váraiban ekkor elsősorban ezeknek a problémáknak a következménye, amelyek azonban hamarosan a török hadjáratok megindulásához vezettek. A törökök fokozatos felélénkülésére az 1650-es években került sor, részben éppen az említett erdélyi helyzet következtében. „Ugyanezen esztendőben esett Csabánál egy nevezetes harc, ahol a törököknek nagy veszedelmek volt, ki miatt a bíráknak nagy bújok s bajuk volt" - jegyezték be a miskolci jegyzőkönyvbe 1655-ben.

145 Két évvel később az abaújiak hívták tanácskozásra a környező vármegyék képviselőit a török garázdálkodás miatt, de megoldást nem találtak; a rablások - elsősorban az egriek részéről - folytatódtak.

146 Az 1660. évi hadjárat során elfoglalták Váradot, ezzel Erdély lényegében elvesztette megkülönböztetett helyzetét, ami térségünk számára az erdélyi támogatás lehetőségének megszűnését jelentette. A törökök elsősorban ezután jelentkeztek a már említett adónöveléssel, ami a vármegyére a német sereg ellátási kötelezettségével együtt komoly teherként nehezedett. A Porta aktivizálódása következtében térségünk katonai állománya lényegesen megnőtt, ami egyet jelentett egyrészt a követelések növekedésével, másrészt az ellátatlanság miatti fosztogatás fokozódásával. 1661 telén a tiltakozás ellenére térségünkön szállásolták el a császári katonaságot, aminek anyagi következményeit a vármegye 143 PÉTER K. 1972. 1979. passim. 144 MOL-Filmtár, A. 32. 15399. sz. 771. p. 145 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 302. p. 146 BOROVSZKY S. 1909. 302-303. p.