Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

golódására és csalárdságára figyelmeztetett, a határvidéki város nem tapasztalta közvetlenül a veszélyt. A Miskolchoz legközelebb eső erősségtől, Egertől különösebb gond nélkül élhetett, onnan megnyugtató hírek érkeztek. Bizonyíték erre a szentpéteri bíró jelentése is: „Semmi fenyegető vagy valahova induló szót tőlök nem hallhatok, sem pedig idegen török most ott nincsen."

118 A harmincéves háborúval összefüggően alakuló erdélyi fellépés előkészületeit érzékelve fokozódott a határvidék megerősítése. 1643 elejétől Szendrőn kívül Ónod és Diósgyőr ellátása is nagyobb terhet jelentett,

119 ami a megyéből - mint legnagyobb települést - Miskolcot érintette leginkább. A panaszok, ismételt követelések jelzik leginkább, hogy ekkoriban a császári parancsok végrehajtásában nemigen jeleskedtek a települések. A katonák pedig fosztogattak, panaszkodtak, sőt tisztességes ellátásuk hiányában fel is lázadtak.

120 A katonaság ellátási nehézségei átmenetileg a fosztogatás fokozódásához vezettek, ami lényegesen rontotta Miskolc anyagi helyzetét és biztonságát. Fennakadások nemcsak az élelmiszerszállításnál voltak, ugyanez előfordult a katonák kiállításánál is. 1641-ben emiatt rótta meg Eszterházy nádor a vármegyét, amely „sem a particularis expeditiót föl nem vette, úgy amint kívántatott volna, sem más maga oltalmáról nem provideált". Pedig a török a „tavaszi alkalmatosságot el nem mulasztja, Temesvárnál gyülekezik."

121 A parancsok teljesítése azonban nehezen haladt. Az elszegényedés, a háborúk megelégelése, a töröktől való félelem mellett szerepük lehetett ebben az Erdélyből érkező híreknek is. Egy, Sárospatakról Lippayhoz küldött jelentés tartalma - az Erdélyhez és fejedelméhez fűződő kapcsolatok következtében - a vármegye és a város vezetői előtt is ismert lehetett: 118 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 4. Zabari Bálint levele Zákány Andráshoz, 1639. október 31. 119 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. III. 198. Gróf Eszterházy Miklós nádor figyelmeztette a vármegyét, tartson elegendő katonát, mert közel a török. 1643. április 22. B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. 501/b. IV. I. 12. Barkóczy Ferenc Borsodhoz intézett levele 1643. december 20-án. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. IV. I. 11. Forgách Ádám levele a vármegyéhez: „szükséges vigyázásért küldöttünk Szendrőben száz gyalogot." 120 MOL-Filmtár, A. 32. 15399. 462. A szendrői katonák lázongásáról számolt be Olasz János 1643. október l-jén. 121 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. III. 10.