Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TÁRSADALMA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - TÓTH PÉTER

Zabar falu a származási helye a Zabariaknak. A szintén Gömör vármegyei Rimaszécs lehetett a szülővárosa Szécsi Bakos Balázsnak, a századvég egyik leghíresebb (vagy inkább leghírhedtebb) miskolci nemesének: e durva, italozó, szabad szájú, fékezhetetlen ember teátrális életének egyes momentumaival lépten-nyomon találkozunk a vármegyei és városi iratokban.

13 Valószínűleg az Abaúj vármegyei Széplakról származhatott Miskolcra a Szerafin család, míg a családi hagyományok szerint a négyesi Szepessyek előbb Debrecen környékéről Dél-Borsodba kerültek, majd onnét a biztonságosabb Miskolcon és környékén szereztek birtokokat. - A sort még folytathatnánk sok olyan személlyel, akiknek neve (Kecskeméti, Dőry, Gyöngyösi, stb.) is mutatja idegenből való származását. A XVI. századi miskolci nemesek rétegének legszervesebb alkotóelemét a kutatás a helyi eredetűek csoportjában látja.

14 Egyik első, ha nem is a legtipikusabb képviselőjük Miskolczi Ambrus deák volt, aki a diósgyőri várnagyságig vitte, Márk nevű féltestvére pedig előbb terebesi, majd pataki várnagy lett. Nemcsak Miskolcon, hanem a környékbeli településeken is jelentős birtokokhoz jutott a család. - A helyi eredetű nemesség tipikus képviselői azok a miskolci jobbágypolgárok voltak, akik egyéni felemelkedésük stratégiájául választották a nemesi kiváltságok megszerzését. Az egyik legelső miskolci lakos, aki 1560. július 28-án címeres nemeslevelet kapott, Gombos Pál volt. Címere a következőképpen írható le: kék színű katonai pajzs, amelynek alapja zöld; a címerkép pedig egy vörös ruhás, szőlőtőkéről szőlőt szedő férfialak.

15 A címerkép - amelyet nyilvánvalóan az adományozott választott magának - egyértelműen arra utal, hogy a bortermelésnek köszönhető gazdagodás fontos szerepet játszott a címernyerő jobbágypolgár életében. A kutatás külön kezeli azoknak a miskolciaknak a csoportját, akik a kereskedelem révén tettek szert olyan vagyonra, amely lehetővé tette számukra a nemességszerzést. Egyik legjellegzetesebb képviselőjük a kassai származású Jakus vagy Kis Lőrinc volt, aki 1563-ban intézett címerkérő folyamodványt az uralkodóhoz. Ebből 13 GYULAI É. 1997/b. 14 GYULAI É. 1997/b. 15 GYULAI É. 1995/a. 50. p.