Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TÁRSADALMA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - TÓTH PÉTER

a dézsmaadó szőlők számának csökkenéséről, sőt éppen ellenkezőleg, az 1570-es évekre a növekedés a jellemző. Ugyanakkor igaz lehet, hogy valamilyen arányban valóban néptelenedtek el jobbágytelkek, hiszen például a zálogbirtokosok által tovább zálogosított telkek esetében gyakran találkozunk az olyan megnevezéssel, hogy „X vagy Y pusztája"

10 - nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy adományozásokról van szó, vagyis a jobbágy nélkül maradt telkeknek rögtön akadt új gazdája. Esetünkben ez annyit jelent, hogy szó sincs a lakosság csökkenéséről, legfeljebb csak lassú és folyamatos cserélődéséről, ha ugyan nem növekedéséről: hiszen a városkönyv a bizonyság arra, hogy a tanács a XVII. században igen sok esetben adott házhelyeket a zsellérsorokon a betelepülő zselléreknek.

11 A kérdés mármost az, hogy társadalomtörténeti szempontból van-e tendencia a lakosság cserélődésében? - Forrásaink alapján nyilvánvaló, hogy van, s az alábbiakban ezt kíséreljük meg bizonyítani. * Amint arról már több helyen szó volt, a késő középkori Miskolcon még szinte egyáltalán nem találkozunk nemesekkel. Megjelenésüket a XVI. század első felében a diósgyőri uradalmi központ indukálta, hiszen az adminisztráció kiváltságolt elemeinek vonzó célpontja lehetett ez a jó földrajzi és gazdálkodási adottságokkal bíró mezőváros.

12 Ilyen kívülről jött nemes volt koromházi Korom Lőrinc, vagy Zalatnai Bertalan deák, a király harmincadosa, vagy Szőlősi János adórovó. Ugyancsak kívülről jöttek Miskolcra, ha más okok miatt is, azok a nemesek, akiket a török hatalom terjeszkedése űzött el korábbi lakóhelyükről. Ezek közé tartozott a XVI. század második felében a Nógrád vármegyéből származó Pelinyi Mihály, valamint az a Gömör vármegyei Czikóházy Czikó János, aki később egy egész utcának is nevet adott. A Nógrád és Gömör vármegyék határán fekvő 10 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. sp. XXX. nr. 2. Évrend szerint szerkesztett kiadása: TÓTH P. 1986. 127-157. p. 11 B.-A.-Z. m. Lt. TV. 1501/a. I. köt. passim. 12 GYULAI É. 1997/b.