Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

szintén nem kedveztek megítélésüknek és valószínűleg gondot oko­zott átvonulásuk a városon az edelényi vereség után stb. 97 Bocskai már a küzdelem elején, 1604 őszén elfoglalta Ónodot, Diós­győrt és Szendrőt, ami meghatározta városunk helyzetét is. Az ede­lényi vereséget hamar kiheverő hajdúsereg 1605 tavaszán már az egész Felvidéket birtokolta, Szendrő rosszul fizetett őrsége önként csatlakozott. „Ettől fogva Borsod vármegye Bocskayt ismerte el urá­nak" - jegyezte meg Borovszky Samu, akitől azt is megtudjuk, hogy a vármegye azonnal követeket küldött és kérte az immár megvá­lasztott felső-magyarországi fejedelmet a török adók ügyében való közbenjárásra. 98 A borsodiakat követték Miskolc képviselői, akiknek kérésére 1605 végén a fejedelem megerősítette Hunyadi Mátyás 1471-ből származó kiváltságlevelét. A megerősítő levelet 1606. janu­ár 25-én hirdették ki a vármegyei közgyűlés előtt, így tudottá vált, hogy Bocskai mentesítette a város lakosait a taksa és más adók alól - mint láttuk, nem sok eredménnyel. 99 Természetesen a fejedelem nemcsak adott, hanem kért is. Hadse­rege ütőképességének megőrzése és erősítése érdekében igényt tar­tott a települések katonai részvételére, csapataiban jelentős számban harcoltak térségünkbeli nemesi és portális katonák is. 100 Nincs konk­rét adatunk arra vonatkozóan, hogy Miskolc vagy vármegyénk mi­lyen arányban képviseltette magát, de a város és környezete való­színűleg eleget tett a hadi kötelezettségnek. Ennek valószínűsége azért is nagy, mert ekkor Diósgyőr a protestáns Nyáry Pál birtoka volt, aki 1605 elejére - követve a Felső-Magyarország jelentős részét birtokló Homonnai Drugeth Bálint és Mágóchy Ferenc példáját ­csatlakozott Bocskai táborához. Városunk őt követve elküldte a tá­borba a kért katonákat, az élelmiszert és a takarmányt. Nyilvánvalóan közrejátszott ebben a fejedelmet támogató törökök közelsége is. A hadsereg ellátása azonban még a felső-magyarországi hozzájá­rulások ellenére is akadozott. A fejedelem magánvagyona, a rendek által megszavazott adók, a birtokokért kapott zálogösszegek, a tö­97 BOROVSZKY S. 1909. 168. 364. p. 98 BOROVSZKY S. 1909. 364. p. 99 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. Sp. I. 2. köt. 30. 100 NAGY L. 1984. 237. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom