Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

sarok első napján, a baromvásár idején, csak saját termékeiket árulják, s a többi - debreceni, szepsi, gönci, rimaszombati - szabót ekkor nem engedik kirakodni.

480 Miskolciak Egerben tanultak szabómesterséget. Pár évvel Eger török megszállása után, 1600-ban a miskolci Pap István fiának, Ferenc deáknak fia, János deák „egri Szabó Benedeknél lakik és az szabóművet tanulja", s mivel a 8 forintot nem tudja letenni a taníttatásért a család, egy miskolci gyümölcsöskertet ad cserébe az egri szabónak.

481 A vágómarha-tenyésztés nemcsak az ország exportjában játszott jelentős szerepet, hanem az országon belüli élelmezésben is. Ennek jeleként nemcsak a mészárosok alkották az első mezővárosi céheket, hanem az iparos és városi társadalom elitjének is számítottak. A legvagyonosabb rétegnek, hiszen a húsvágás és -mérés mellett a bőrös iparok igényelte alapanyagot, sőt a korban fontos árucikknek számító faggyút is ők szolgáltatták. Az ezekkel való kereskedés is a mészáros céh privilégiumai közé számított, de a diósgyőri várnagyok a jövedelmező üzletben gyakran akadályozták őket, maguknak vindikálva a bőrrel és faggyúval való kereskedés jogát. 1563-ban a város a mészárosok nevében panasszal fordul az uralkodóhoz, mert Ferenc deák és Nagy Márton diósgyőri vártisztviselők fej- és jószágvesztés terhe mellett tiltják a mészárosokat a bőrök és faggyú árulásától, pedig ezt az Ulászló királytól nyert kiváltságuk is tartalmazza.

482 A miskolci mészárosok nemcsak bírót adtak a városnak, hanem nemes családok is kikerültek közülük, a legnevezetesebb az idegen nevet viselő Her család, amelynek több tagja is nemességet szerez. A város első, a Városkönyvben fennmaradt határozata a mészáros céh tevékenységével kapcsolatos: 1579-ben kimondja, hogy külső mészárosok csak az országos vásár (sokadalom) idején hozhatnak be Miskolcra húst, mégpedig a vásár előtt és után egy héttel.

483 A város jótékony beavatkozása a céh konkurenciáját elhárítandó, nemcsak Miskolcon, hanem máshol is ismeretes, különben hasonló tilalommal védte a 480 A Szepesi Kamara adminisztrátorának levele Miskolc város tanácsához. Kassa, 1720. okt. 12. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXII. 40. 481 VÁROSKÖNYV 461. sz. 482 MOL NRA 723/51 483 VÁROSKÖNYV 164. sz.