Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

adót megadni, hiszen „igen szép jószága, úgymint szép darab szőlei, pincéje és szép búzabeli jövedelme vagyon Miskolcon".

1153 A török kiűzése idején, egészen a XVIII. század elejéig a legterhesebb jobbágyi szolgáltatása az óriási summásan fizetett, s általában Kassára szállítandó dézsma és portio-adó (kassai szer) volt, melyet a város repartiált, valamint a nyári és téli katonai beszállásolás (condescensio és kvártély) és a XVII. század utolsó évtizedeiben a különböző katonai parancsnokságokkal (Kassa, Szendrő, Ónod, Diósgyőr, Torna vára) folytatott élénk információcsere kiszolgálása, a levélhordás (levélszer). 1699-ben a város több más miskolci - főként kocsmás és mészárszékes - ingatlannal együtt megszerezte a Szikszai-Kura féle kúriát. A kúria egyik részbirtokosától, nemes Kormos Erzsébettől, Veres Miklós házastársától is bérbe vette részét. Az asszony a telek egyik házában kívánt maradni, s kikötötte azt is, hogy a ház után semmiféle jobbágyi kötelezettséget (szert) ne kérjenek tőle: „azon curiában lévő egyik házban, tudniillik az melyben most lakik, minden taxa és fizetés kívül [= nélkül] böcsülletes Miskolc várossá megtartsa, úgy azon esztendők revolutiója [-forgása] alatt semminemű cassai és levélszert se fizessen, se ne szolgáljon, sem az condescensiok alkalmatosságával (hacsak megoltalmazhatják a bírák) szállókkal ne terheltessék, úgy az téli quartélytartástúl is azon esztendők forgása alatt immunitáltassék [- mentesíttessék]"'.

454 IPARŰZÉS ÉS CÉHEK Az 1548-1549. évi dézsmajegyzékek alapján, az összes dézsmafizető 24-27 %-át tekinthetjük iparosnak neve után, bár a családnevek megszilárdulása már megkezdődött.

455 Az iparból élők XVI. század közepi aránya konzerválódott, s az iparosok száma nem ment 30 % fölé az elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó miskolci társadalomban; az iparosok jó része gazdálkodott is. Az egyik legelső miskolci családfő-összeírásban (1677), amely a portális adóhoz 453 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVII. I. 66. 454 Gábri György, miskolci főbíró és Kormos Erzsébet szerződése. Miskolc, 1699. febr. 20. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. fasc. LV. 455 KUBINYI A. (szerk.) 1996. 308-309. pp.