Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
ró, mind öreg barmai" átjárnak a kerítés rossz sövényén, s nagy kárt tesznek Sóri István veteményeskertjében is. 401 A miskolci agrárkultúra alapját a szántó- és szőlőművelés adta, és az állatokat az átlagos miskolci gazdaságban csak igaerő céljából és önellátásra tartottak. Ennek ellenére a húsfogyasztás korabeli kultusza és a vágóállat jó piaci értékesítési lehetősége miatt az állattenyésztés jövedelmező gazdasági ág volt annak, aki bizonyos tőkeerővel rendelkezett istállókhoz, a tavaszi gabona termesztéséhez vagy beszerzéséhez, rétek-legelők bérletéhez, pásztorok fogadásához. A miskolci legelők szűkösségére vall, hogy Felsőzsolca birtokosai, a Rákócziak 1582-ben sérelmezik, hogy a birtokukhoz tartozó Iklad, Tukrotelek, Pobrágy, Kövestó, Nagyjenke nevű pusztákon a miskolciak nyájaikat és marháikat legeltetik. 402 Hasonlóan tiltja földjeitőla miskolciak barmait (jumenta et pecora) Szirma birtokosa, Szirmay Pál is 1593-ban. 403 A miskolciak a város határán, a pástokon legeltették állataikat a beltelek után járó saját nyilas legelőiken. 1593-ban Gombos Pál nemesembernek Mészáros Kelemen miskolci jobbágy (ekkor a város bírája) két tulkát hajtotta el, ezzel akarván a más földjén való legeltetéstől elrettenteni. 404 A csordához a város Miklós naptól (december 6.) szegődtette a pásztort a Városkönyv 1678. évi bejegyzése szerint. 405 1687-ben külön két-két ökör- és külön tehénpásztort alkalmazott a város. 406 A miskolci ökörcsordák a diósgyőri várhoz tartozó legelőket is használtak, 1701-ben Haller Sámuel ad engedélyt a miskolci főbírónak, hogy 25 forint lefizetése ellenében a tilalmas helyeken kívül legeltessenek. 407 A város képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott az Újváros felől estefelé behajtott marhacsorda 401 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. IX. V. 838. 402 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501 /c. X. I. 74. 403 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. X. I. 162. 404 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 3. köt. 482. p. 405 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 1678. év 406 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 433. p. 407 Haller Sámuel levele. Diósgyőr, 1701. máj. 17. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IV.p 445.