Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

madialegénnyel és másokkal lement a pincébe, ahol tótul beszéltek, ami miatt később a „korcsmaház mellett lévő mészárszék mellett" verekedés tört ki.

355 A város számadáskönyvei is két kocsmát említenek a város tulajdonában az 1670-es évektől, az alsó és felső kocsmát. A város már előbb is próbálkozott malom létesítésével, hiszen a kocsma és húsmérés mellett ez volt a legjövedelmezőbb gazdasági tevékenység. A XVI. század második felében hiábavalónak bizonyultak a kommunitás azon törekvései, hogy az egykori egyházi alapítványi birtokot, egy malmot megszerezzen Zalatnay Bertalan harmincados elől. A török kiűzése után az uralkodói kiváltságlevél a Mészár utcai nemes kúriát, egy irtványföldet és a Papmalmát sorolja fel mint nemesi ingatlanokat.

356 De vannak a városnak szőlei is, 1666-ban Borbély Gergely örökösei egy olyan szőlőt adnak vissza a városnak 50 forintért, melyet annak idején a város adott ősüknek.

357 A Kötelkönyv több városi szőlőt is említ, feltehetően ezek termését is a városi kocsmákon mérték ki. 1678-ban a város számadáskönyvébe vezették be, hogy amikor Tilai Bálint miskolciak kiszabadítására ment az ónodi végvárba, és a vár tisztjeinek 5 átalag bort vitt ajándékba: „az ötödik Hollónak, de ez büdös volt, a város szőllőjében termett".

358 A város legfontosabb jövedelmeit Haller Sámuel földesúr foglalta össze 1697-ben, amikor a vármegyénél tiltást jelentett be a miskolci bírák és tanácsosok ellen a haszonvételek jogtalan birtoklása, a hetipiac jövedelmei, a mértékek kiadása, a kocsmák haszna és a külső borok után szedett taxa szedése miatt.

359 Ugyanekkor a miskolciak földesurukat tiltják az Aldozócsütörtökön tartott országos vásárok jövedelmétől, mivel azok a városéi. Hogy ezekből a jövedelmekből milyen kiadásokat kellett a város tanácsának fedezni, a számadáskönyvek hosszú oldalakon keresztül sorolják, hiszen mind a török, mind a királyi hatalom, hajdúk elég követeléssel álltak elő. A város 355 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b.XV. 37. doboz 356 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Sp. I. 2. k. 39. és 46. 357 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. LV. 39. 358 NYÍR Y D. 1926-1927. 83. p. 359 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 14. köt. 4-5. pp.