Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

kodási centrum fontosságát a posszesszionátus nemesek gyakorlatában.

244 A Kötelkönyvben (1702) a kötelén kívüli telkek között írták össze a Szepessy telket: „Medgyes allyán, Szepessy Pálné asszonyom gyümölcsös kerté, 1 házhely". A Szepessyek házasság révén a XVII. század második felében megszerezték a tibolddaróci Tiboldok miskolci zsellérudvarát is, amely szintén a Meggyesalja környékén feküdt, valamint a Tiboldszőlőt is. A Tibold-örökség miskolci ingatlanai közül, melyeket 1687-ben már Szepessy Pál örökölt javai között íratott össze a Kamara. Az egyszerű faépülettel felszerelt beltelek 100, míg az egykor 10, az összeíráskor azonban már csak 1 hordó bort termő szőlő még ekkor is 200 forintot ér; a külsőség pedig 10 kassai köblös földből és 4 rétből áll.

245 Ugyanekkor Szepessy Pál pénzen szerzett javai között az udvarházon és külsőségein kívül szerepel egy szabad mészárszék és egy Miskolcon kívüli - az összeíráskor már puszta - kocsma is, valamint a Szinvára települt malom, amely virágzása idején 30 kassai köböl gabonát jövedelmezett.

246 Ez az egykori Zalatnay-féle malom a városon kívül, Diósgyőr felé, teljesen pusztaként került Szepessy Pálhoz, aki fundamentumától építette újjá óriási költségen és munkával, külön törőt is létesítve a gabonamalom mellé.

247 Az 1687. évi összeírás szerint Szepessy Pálnak több szőleje is volt, a legértékesebb az ősi Forgács nevű, amelynek örökbecsűje 600 forint volt, miként a 17 hordó termésű tapolcai szőlőnek is, míg a majorházat csak 100 forintra értékelték. A Forgács-szőlőt 1643-ban 1000 244 Ezen Csernelly fundus juss szerint illette tekintetes üdvözült Szepesi Pál uramat, mikoron alkalmatossága volt tekintetes Szepesi Pál uramnak, reá szállott azon saját fundusára, reá szállván pedig mentül hamarébb megegyezett idvezült Ács Éliás urammal, adván érette ugyan oda fel Medgyes alatt az Dédesi-házhelyet [...] annak az kenderföldjén az Avas alatt épített őkegyelme egy majorházat. Miskolc város tanúvallatása é. n. (1710. körül) B.-A.Z. m. Lt. IV. XIII-14. XXVII/6 245 Bona relictae eiusdem [Pauli Szepessy] viduae propria. In eodem oppido Miskolcz domus nobilitaris lignea simplex, per priorem mariium ipsius Casparem condam Tiboczy testamentaliter eidem legata, aestimatur ad Hungaricales florenos 100. Vinea in promonthorio eiusdem oppidi Tibocz apelláta, antea decern nunc unum vas proferens, aestimatur ad florenos 200. MOL UeC 82/38 246 MOL UeC 87/38 247 Tanúvallatás néhai Szepessy Pál malomépítéséről. Miskolc, 1701, jan. 3. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. XI. 1006.