Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

váruradalom központjából irányíthatták. A birtok jövedelmezőségét és értékét emelte, hogy az apát különleges birtokjogot vindikált magának, és a földesúri kilenced mellett az egyházi tized beszedésére is igényt tartott az egri püspökséggel szemben, így az árendába az uralkodó beszámította a tizedeket is (de arendatione abbatiae Tapolczensis, de decimis ad earn pertinentibus).

102 1570-től, amikor az utolsó tapolcai apát halála után a Kamara lefoglalta az apátsági javakat, a XVII. század első éveiig a Kamara bérelte az apátsági birtokokat, melyek jövedelmét főként a szendrői végvár fenntartására fordították.

103 Az apátsági uradalom a XVII. század elején a miskolci Mindszent nevű zsellérnegyeddel és bizonyos itteni javadalmakkal bővült, köztük az apátság malmától nem messze épített malommal, amelyek a középkori alapítványi Mindenszentek ispotályos egyházhoz tartoztak. Az ispotály oltárigazgatósága azonban a város vallásváltása miatt megszűnt, majd 1606-ban Habardi László egri éneklőkanonok szerezte meg a címet, s kapta vissza az uralkodó segítségével a mindszenti oltárigazgató javadalmait a diósgyőri uraktól, együtt a tapolcai apáti címmel és javadalommal.

104 A birtokok visszaszerzésében fontos érv lehetett az egyháznak adott birtokok különleges, elszakíthatatlan feudális birtokjoga, illetve azok kegyes alapítványi jellege. 1692-ben Szántossi András tapolcai apát Borsod vármegye előtt így hivatkozik erre a birtokjogra, amikor Dőry András megtagadta, hogy tapolcai szőleje után (mely eredetileg Húsvéth Istváné volt) kilencedet adjon az apátnak: „Magyarország régi királyai lelki üdvösségükért, a kereszténység iránti buzgó odaadásból alapították a római katolikus egyház javára és látták el adományaikkal a tapolcai Szent Péter apátságot"'.

105 Az ispotály Jenke nevű prédiumát - illetve annak egy részét - a XVI. század elején kapta mint misealapít102 Miksa császár parancslevele a Magyar Kamarához. Prága, 1570. máj. 11. A levél másolata: HmLt XIII-3/c. 51. Cl. III. TTT N° d/2585 103 SÖRÖS P. 1912. 384. p. 104 Loss Imre egri püspök utasítása (admonitio) Cseh János tapolcai apátnak a tapolcai apátság történetéről és javaidalmairól. 1632. HmLt XIII-3/c. 51. Cl. III. TTT N° d/2585 105 ...piroventus abbatiae Sancti Petri de Tapolcza a divis condam Ungariae regibus in refrigerium animarum suarum ex pio Christianitatis zelo et amore in sanctam Roniano-catJwlicam ecclesiam fundatae, bonisque dotatae. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 12. köt. 259. p. Megjegyezzük, hogy az apátság nem királyi alapítású volt, hanem nemzetségi monostor.